GS-0-52
Szerző(k):
Szerényi István
Építőipari rajzi alapismeretek
ISBN: 978 615 5720 58 1
Digitális terjedelem: 208 oldal
Nyomtatott terjedelem: 208 oldal
Formátum: A/4
Kiadás éve: 2022
Foglalkozás(ok):
Ács -
Burkoló -
Kőműves -
Festő, mázoló, tapétázó -
Magasépítő technikus -
Mélyépítő technikus -
Szárazépítő
Tankönyvvé minősítési határozat
57
3
106A műszaki rajzok megértése, értelmezése és a tervolvasás képessége minden építőiparban résztvevő számára fontos, alapvető készség. A szakma gyakorlása során – akár elméleti, akár gyakorlati feladatunk lesz – erre a mindennapokban folyamatosan szükség van.
A rajzok értő olvasása nélkül nem tudjuk megérteni, milyen alakú, anyagú és méretű szerkezetek kerülnek kivitelezésre, azok milyen módon kapcsolódnak egymáshoz. Amellett pedig, hogy minden munkát a terveknek (és az előírásoknak) megfelelően kell elkészíteni, a rajzok képezik az alapját minden anyag- és munkamennyiség-számításnak, valamint rendelésnek.
Kiadványunkkal az építőipari ágazat tanulóinak kívánunk segítséget nyújtani. A tartalom összeállításnál nemcsak a tanterv által elvárt elméleti és gyakorlati tartalmakat, hanem saját, oktatói és szakmai tapasztalatunkat is figyelembe vettük. Így került nagyszámú gyakorlófeladat a könyvbe. Ezek különböző nehézségűek, és mind órai keretek között, mind otthoni munkavégzéssel elvégezhetők.
A rajzok szabadon elkészíthetők a tankönyvben, illetve megszerkeszthetők rajzlapon vagy akár a füzetben. E rajzok és feladatok értelmezése, megoldása, megszerkesztése időigényes, de nagyban segíti a rajzolvasási készség fejlesztését.
Az első tíz fejezet elsősorban a korábbi tanulmányaink összefoglalása, illetve a rajzoláshoz szükséges kiegészítő ismeretek bemutatása. Olyan rajzi és geometriai ismeretek kerülnek itt elő, melyek elengedhetetlenek az építőipari szakmák végzéséhez szükséges térlátáshoz, illetve a műszaki rajzok olvasásához, értelmezéséhez, akár önálló elkészítéséhez.
A könyv második fele az építész műszaki rajzok értelmezéséhez, illetve elkészítéséhez nyújt segítséget. A jelölések és formai követelmények bemutatása után egy kisebb épület 1:100 méretarányú alaprajzának, metszetének, homlokzatának és egy 1:10 méretarányú részletrajzának szerkesztésén vezetjük végig az olvasót.
Sikeres tanulást kíván a szerző, a szerkesztő és a kiadó!
Előszó
5
1. A műszaki rajzolás eszközei
7
1.1. Műszaki rajzlapok
7
1.1.1. Műszaki rajzlapok méretei
7
1.1.2. Műszaki rajzlapok keretezése
7
1.2. Ceruzák
8
1.2.1. Rajzceruzák
8
1.2.2. Szerkesztőceruzák
8
1.3. Törlőgumi (radír)
8
1.4. Körzők
9
1.5. Vonalzók
9
1.5.1. Egyenes és háromszögvonalzók
9
1.5.2. Párhuzamvonalzók
9
1.6. A rajztábla
10
1.7. Egyéb rajzeszközök
10
1.7.1. Görbevonalzók
10
1.7.2. Rajzsablonok
10
1.7.3. Szögmérő
10
1.7.4. Léptékvonalzó
10
2. Vonalvastagságok, vonaltípusok
11
2.1. Műszaki rajzokon alkalmazott vonalvastagságok
11
2.2. Vonaltípusok
11
2.3. A vonaltípusok alkalmazása
12
3. A rajzolás alapjai, vonalgyakorlatok
13
3.1. Vonalak rajzolása
13
3.1.1. Vonalazás szabad kézzel
13
3.1.2. Vonalazás vonalzó mentén
13
3.1.3. Körző használata
13
3.2. Helyes megvilágítás
13
Gyakorlófeladatok – vonalazás szabad kézzel
14
Gyakorlófeladatok – vonalazás vonalzóval, körzővel
16
4. Szabványírás, rajzi feliratozás
21
4.1. A szabványírás jellemzői
21
4.2. Egyéb írásmódok
22
Gyakorlófeladatok – feliratozás
23
5. Rajzi méretarányok
25
5.1. A méretarány
25
Gyakorlófeladatok – méretarány
26
6. Síkmértani alapszerkesztések
29
6.1. Síkgeometriai alapfogalmak
29
6.1.1. Geometriai alapelemek
29
6.1.2. Szögek
29
6.1.3. Síkidomok osztályozása
30
6.1.3.1. Háromszögek
30
6.1.3.2. Négyszögek
30
6.1.3.3. Sokszögek
31
6.1.3.4. A körvonal és körlap
31
6.2. Síkmértani alapszerkesztések
32
Szakaszfelező merőleges szerkesztése
32
Merőleges szerkesztése az egyenes egy adott pontjára
32
Merőleges szerkesztése egyenesre egy adott pontból
32
Egyenessel adott távolságra húzott párhuzamos szerkesztése
32
Szakasz egyenlő részekre osztása
33
Pont tengelyes tükrözése
33
Szög felezése
33
Szög másolása
33
60°-os szög szerkesztése
34
30°-os szög szerkesztése
34
45°-os szög szerkesztése
34
90°-os szög szerkesztése
34
Háromszög szerkesztése három oldal (a, b, c) ismeretében
35
Háromszög szerkesztése két oldal (a, c) és a közbezárt szög (b = 60°) ismeretében
35
Háromszög szerkesztése egy oldal (a) és a rajta lévő két szög (β, γ) ismeretében
35
Egyenlő szárú háromszög szerkesztése az alap (a) és a két egyenlő oldal (b) ismeretében
36
Egyenlő szárú háromszög szerkesztése az alap (a) és a magasság (m) ismeretében
36
Egyenlő oldalú háromszög szerkesztése az oldal (a) ismeretében
36
Téglalap szerkesztése a két oldal (a, b) ismeretében
37
Rombusz szerkesztése az oldala (a) és egy szöge (β = 60°) ismeretében
37
Egyenlő szárú trapéz szerkesztése a két oldal (a, b) és az általuk közrezárt szög (β = 60°) ismeretében
37
Szabályos ötszög szerkesztése a köré írható kör sugara (r) ismeretében
38
Szabályos hatszög szerkesztése a köré írható kör sugara (r) ismeretében
38
Szabályos sokszög szerkesztése általános módszerrel
39
Félkörboltív szerkesztése
40
Szegmensív szerkesztése a boltív magasságának (m) ismeretében
40
Csúcsív szerkesztése
41
Nyomott csúcsív szerkesztése
41
Tudorív szerkesztése
42
Szamárhátív szerkesztése
42
Ellipszis szerkesztése fókuszpontokkal
43
Ellipszis szerkesztése két kör segítségével
43
Kosárgörbe szerkesztése az ív magasságának (m) ismeretében
44
Hattyúnyakív szerkesztése (a)
45
Hattyúnyakív szerkesztése (b)
45
Homorú (és domború) tagozat szerkesztése
46
Szíma (és kíma) tagozat szerkesztése
46
Csigavonal szerkesztése
47
Csigavonal szerkesztése aranymetszés alapján
47
Gyakorlófeladatok – síkmértani szerkesztések
48
7. Térgeometriai alapfogalmak
55
7.1. Geometriai testek
55
7.2. Poliéderek
55
7.2.1. Hasábok
55
7.2.2. Gúlák
56
7.2.3. Csonka hasábok és gúlák
56
7.2.4. Összetett, sokszögekkel határolt testek
57
7.2.5. Poliéderek kiterített felületei
57
7.3. Görbe felületű testek
58
7.3.1. Henger
58
7.3.2. Kúp
58
7.3.3. Csonka henger és csonka kúp
59
7.3.4. Gömb
59
7.3.5. Gyűrű
59
7.3.6. Forgástestek kiterített felületei
59
Gyakorlófeladatok – térgeometriai alapfogalmak
60
8. Vetületi ábrázolás
63
8.1. A vetületi ábrázolás elve, módjai
63
8.2. A képsíkrendszer
63
8.3. A vetületek rajzi (síkbeli) megjelenítése
64
8.3.1. Pont vetületi ábrázolása
64
8.3.2. Pont rekonstruálása
64
8.3.3. Egyenes vetületi ábrázolása
65
8.3.4. Síkidomok vetületi ábrázolása
66
8.4. Síklapú testek vetületi ábrázolása
67
8.5. Forgástestek vetületi ábrázolása
68
8.6. Összetett testek ábrázolása
69
Gyakorlófeladatok – vetületi ábrázolás
70
9. Axonometrikus ábrázolás
79
9.1. Az axonometrikus ábrázolás
79
9.2. Axonometrikus ábrázolási módok
80
9.2.1. Egyméretű (izometrikus) axonometria
80
9.2.2. Kétméretű (dimetrikus) axonometria
81
9.2.3. Frontális (kavalier) axonometria
82
9.3. Síklapú testek ábrázolása axonometriában
83
9.3.1. Kocka ábrázolása
83
9.3.2. Hasáb axonometrikus ábrázolása
84
9.3.3. Gúla axonometrikus ábrázolása
85
9.3.4. Összetett síklapú testek ábrázolása
85
9.3.5. Csonkolt síklapú testek ábrázolása
87
Gyakorlófeladatok – axonometrikus ábrázolás
88
10. Perspektivikus ábrázolás
95
10.1. A perspektív ábrázolási rendszer
95
10.2. Perspektív ábrázolási módok
96
10.2.1. Egyiránypontos perspektíva
96
10.2.2. Kétiránypontos perspektíva
96
10.3. A perspektív kép tulajdonságai
97
10.4. A perspektív kép szerkesztése
98
10.4.1. Egyiránypontos perspektív kép szerkesztése
98
10.4.2. Kétiránypontos perspektív rendszer felvétele
99
10.4.3. Kétiránypontos perspektív kép szerkesztése
100
Gyakorlófeladatok – perspektivikus ábrázolás
101
11. Épületek műszaki ábrázolása (építészeti rajzok)
105
11.1. Nézetek és metszetek létrehozása
105
11.2. Az alaprajz
106
11.3. A metszetrajz
107
11.4. A homlokzatrajz
108
11.5. A részletrajz (csomóponti rajz)
109
12. Az építész rajzokon használt jelölések
111
12.1. Anyagjelölések
111
12.2. Nyílászáró szerkezetek jelölései
112
12.2.1. Nyílászárók jelölése, méretmegadása alaprajzon
112
12.2.2. Nyílászárók jelölései metszeten
112
12.2.3. Nyílászárók jelölései nézetrajzokon
114
12.3. Lépcsőszerkezetek ábrázolása, jelölései
115
12.3.1. Lépcsőszerkezetek ábrázolása, jelölései alaprajzon
115
12.3.2. Lépcsőszerkezetek ábrázolása, jelölései metszetrajzon
115
12.4. Kémények és szellőzők jelölése alaprajzon
116
12.5. Felvonók jelölése alaprajzon
116
12.6. A berendezési tárgyak jelölése építész rajzokon
117
12.7. Jellemző burkolatok feltüntetése
119
12.8. Egyéb alaprajzi jelölések
120
12.8.1. Épület körüli növényzet jelölése helyszínrajzon, alaprajzon
120
12.8.2. Járművek jelölése alaprajzon
120
12.8.3. A főbejárat jelölése
120
12.8.4. Az északi irány jele
120
Gyakorlófeladatok – az építész rajzokon használt jelölések
121
13. Az építész rajzok formai követelményei
125
13.1. Rajzelhelyezés
125
13.2. Méretmegadás építész rajzokon
125
13.2.1. Egy méretezés felépítése
125
13.2.2. Méretszámok, mértékegységek
125
13.2.3. Méretezések elhelyezése alaprajzon
126
13.2.4. Méretezések metszetrajzokon
127
13.2.5. A szintkóták
127
13.2.6. Szög, átmérő és sugár megadása
127
13.2.7. Lejtések feltüntetése
127
13.3. Feliratozások építész rajzokon
128
13.3.1. Helyiségpecsétek alaprajzokon
128
13.3.2. Rétegrendek metszetrajzokon, részletrajzokon
128
13.3.3. Egyéb feliratok
129
Gyakorlófeladatok – az építész rajzok formai követelményei
130
14. Építészeti rajzok készítése
135
14.1. Alaprajz szerkesztése
135
1. Teherhordó falak és homlokzati hőszigetelés kontúrjának felszerkesztése
136
2. Válaszfalak kontúrjának felszerkesztése
137
3. Ablakok és külső ajtók jelölése
138
4. Beltéri ajtók jelölése
139
5. Egyéb szerkezetek és berendezési tárgyak jelölése
140
6. Méretezés megadása
141
7. Feliratozás, egyéb méretek és alaprajzi jelölések megadása
141
8. Anyagjelölések és vonalvastagságok alkalmazása
142
14.2. Metszetrajz készítése
143
1. A terepszint, az elmetszett falak és a talajon fekvő padló rétegfelépítésének felszerkesztése
144
2. A lábazat és az alapok felszerkesztése
145
3. Az elmetszett terasz és a járda jelölése
145
4. A födém és korszúk felrajzolása
146
5. Az elmetszett tetőszerkezet megrajzolása
146
6. Az elmetszett nyílászárók jelölése
147
7. A lépcső felszerkesztése
147
8. Nézetben látszódó belső és külső szerkezetek jelölése
148
9. Szintkóták és méretezés megadása
148
10. Rétegrendek megadása
149
11. Anyagjelölések, vonalvastagságok, láthatóság
150
14.3. Homlokzatrajz készítése
151
1. A terepszint vonalának és a homlokzat függőleges kontúrjainak felrajzolása
151
2. A tető kontúrjaink felszerkesztése
152
3. Terasz, járda és lábazat jelölése
152
4. Ablakok és ajtó felszerkesztése
153
5. Ereszcsatorna, lefolyók és kémény felszerkesztése
153
6. Szintkóták és feliratok megadása
154
7. Anyagok jelölése
154
14.4. Részletrajz készítése
155
1. Alaptest, lábazati fal és vasalt aljzat felszerkesztése
156
2. Falszerkezet, padlószerkezet és járda felszerkesztése, a rajz lehatárolása
157
3. Méretezés, rétegrendek és feliratok megadása
158
4. Anyagjelölések és vonalvastagságok alkalmazása
159
Gyakorlófeladatok - építészeti rajzok készítése
160
15. Az építészeti tervek
165
15.1. Vázlatok, vázlatterv
165
15.2. Az engedélyezési tervek
166
15.2.1. A helyszínrajz
166
15.3. A kivitelezési tervek
172
15.3.1. Építész kivitelezési tervrajzok
172
15.3.2. Tartószerkezeti tervek (statikus tervek)
178
15.3.2.1. Alapozási tervek
178
15.3.2.2. Födémtervek
178
15.3.2.3. Fedélszerkezet-tervek
178
15.3.2.4. Részletrajzok
178
15.4. Egyéb tervdokumentációk
182
15.4.1. Felmérési tervek
182
15.4.2. Átalakítási tervek
182
15.4.3. Idomterv
183
Gyakorlófeladatok - az építészeti tervek
184
16. Szabadkézi rajz
191
16.1. Vonalgyakorlatok
191
16.2. A rajzolásról
192
16.3. Szabadkézi axonometrikus rajzok készítése
193
16.4. Testek megfigyelés utáni rajzolása
194
16.4.1. Kocka rajzolása
194
16.4.2. Testcsoport rajzolása
196
16.4.3. Forgástestek rajzolása
198
16.5. Természet utáni rajzolás
200
16.6. Az épített környezet rajzai
201
16.6.1. Kisvárosi térrészlet rajzolása
201
16.6.2. Parasztház homlokzatának rajzolása
202
16.6.3. Utcarészlet rajzolása
203
16.6.4. Kőbástya rajzolása
204
16.6.5. Építészeti részletek rajzolása
205
Tárgymutató
206
Irodalomjegyzék
206
Tartalomjegyzék
207
