Ezt a tankönyvet a fa- és bútoripari ágazat tanulói az ágazati alapozó és a szakmai képzés során is használhatják. A könyv a kiadónknál korábban megjelent Faipari anyagismeret című tankönyv utódja: tartalmát az aktuális programtanterv elvárásaihoz és a faipari szakmai gyakorlat változásaihoz igazítottuk. (A kifejezetten faipari technikusoknak készült Faanyagismeret I–III. című könyvsorozathoz képest ez a kiadvány rövidebb, szándékosan kevesebb információt tartalmaz, és a szakiskolai képzések gyakorlásához szükséges tudás megszerzését segíti.)
A tartalomról
A kiadványban a fára megújuló nyersanyagként tekintünk, vissza-visszatérő téma a fenntarthatóság és a környezetvédelem. A könyv első felében röviden összefoglaljuk a faanyag ipari szerepét, a felhasználási lehetőségeit meghatározó biológiai és fizikai tulajdonságait. Bemutatjuk, hogyan befolyásolja megmunkálását a nedvességtartalma és az olyan genetikailag meghatározott műszaki tulajdonságai, mint például a keménysége, a rugalmassága és a szilárdsága. Ezután a faanyag hibáival és károsítóival foglalkozunk, hiszen fával dolgozó szakemberként ezek is befolyásolják a mindennapi munkát.
Ezután következik a faipar leggyakrabban használt fafajainak bemutatása: minden fafajt azonos szempontok szerint, katalógusszerűen találhatnak meg könyvünkben a tanulók. Így a fajok összehasonlítása is könnyebb, és érthetővé válik, mi az első néhány fejezetben megtanult alapfogalmak és alapismeretek gyakorlati jelentősége.
A fafajok megismerése után előbb a fából készült ipari alapanyagokkal, majd a ragasztóanyagokkal foglalkozunk, köztük a régebbi és a legkorszerűbb anyagokkal is. Ezen a két területen az utóbbi években jelentős fejlődés ment végbe. Arra törekedtünk, hogy ez a tankönyvben is megjelenjen.
A kiadványt a kárpitos alapanyagokkal kapcsolatos rövid ismeretek zárják, hogy a kárpitos tanulók is megszerezhessék azt az alaptudást, melyet szakirányú tanulmányaik során később tovább bővíthetnek.
Miért hasznos ez a tankönyv?
5
Hogyan használjuk a könyvet?
6
Digitális elérés, kiegészítések
6
1. A fa mint ipari nyersanyag
7
1.1.1. A Föld erdősültsége, a fafajok megoszlása
9
1.2.1. Erdőgazdálkodás Magyarországon
11
1.3. A fa mint nyersanyag
12
2. A fa szerkezeti felépítése
15
2.1. A fa mikroszkopikus szerkezete
15
2.2. A fa makroszkopikus szerkezete
16
2.2.1. Anatómiai metszet, anatómiai irány
17
2.2.2. Inhomogén, anizotróp anyag
17
2.2.3. Elsődleges makroszkopikus jellemzők
18
2.2.4. Másodlagos makroszkopikus jellemzők
24
3. A fa nedvességtartalma
29
3.1. A fanedvesség és alapfogalmai
29
3.1.1. Az egyensúlyi fanedvesség meghatározása
30
3.2. A nedvesség előfordulási formái a fában
31
3.2.1. A rosttelítettségi határ
32
3.2.2. A nedvesség megoszlása az élő fában
33
3.3. A fanedvesség kifejezése, nettó és bruttó nedvesség
34
3.4. A nedvesség mérése
35
3.4.1. A kiszárításos eljárás
35
3.4.2. Mérés elektromos eszközökkel
36
3.5. Víztartalmi fokok
37
3.6. A faanyag dagadása és zsugorodása
38
3.6.1. A dagadást és zsugorodást befolyásoló egyéb tényezők
40
3.6.2. A dagadási és zsugorodási anizotrópia következményei
41
3.6.3. Táblásított tömörfa lapok és tömbösített alkatrészek méret- és alakváltozásai
42
4. A fa műszaki tulajdonságai
43
4.1.1. A sűrűséget befolyásoló tényezők
44
4.2. A fa hőtani tulajdonságai
45
4.2.2. Hővezető képesség
45
4.2.3. Égési jellemzők
46
4.3. A fa akusztikai tulajdonságai
47
4.3.1. Hangvezető képesség
47
4.3.2. Hangszigetelő képesség
48
4.4. A faanyag külső megjelenése
49
4.4.4. Szöveti finomság
51
4.5. A fa mechanikai tulajdonságai
52
4.5.2. A fa szilárdsága
54
4.5.6. Szeg- és csavarállóság
59
5. A fa hibái, betegségei
61
5.1.1. A törzs alaki hibái
62
5.1.2. Szövetszerkezeti hibák
64
5.1.3. Az élő fa repedései
66
5.1.4. Kezelés okozta hibák
67
5.2. A faanyag betegségei
68
5.2.2. Farontó gombák által okozott betegségek
68
5.2.3. Farontó rovarok
72
5.2.4. Egyéb állati károsítók
74
5.2.5. Éghajlati tényezők károsító hatásai
74
6. A faiparban használt legfontosabb fafajok
75
6.1. A fafaj azonosítására alkalmas jegyek
75
6.2.1. A tűlevelű fafajok szöveti tulajdonságai
76
6.2.2. A tűlevelű fafajok műszaki tulajdonságai
77
6.2.3. A tűlevelű fafajok felhasználási területei
77
6.2.4. A legelterjedtebb tűlevelű fafajok
78
6.3.1. A lombos fafajok szöveti tulajdonságai
83
6.3.2. A lombos fafajok műszaki tulajdonságai
84
6.3.3. A lombos fafajok felhasználási területei
84
6.3.4. Gyűrűslikacsú lombos fafajok
85
6.3.5. Félig gyűrűslikacsú lombos fafajok
92
6.3.6. Szórtlikacsú lombos fafajok
93
6.4.1. A trópusi fafajok szöveti tulajdonságai
102
6.4.2. A trópusi fafajok műszaki tulajdonságai
102
6.4.3. Délkelet-ázsiai fafajok
103
6.4.4. Afrikai fafajok
106
6.4.5. Közép- és dél-amerikai fafajok
108
6.4.6. Ausztráliai és óceániai fafajok
109
7. Fából készült ipari alapanyagok
111
7.1. Fűrészipari termékek
111
7.1.1. Fűrészáru-választékok, elnevezése, méretei, minősége
112
7.1.2. Egyéb fűrészáruk
116
7.2.1. Furnérok fajtái az előállítás módja szerint
117
7.2.2. Furnérok fajtái, méretei és minősége
119
7.3. Lemezipari termékek
120
7.3.1. Rétegelt termékek
121
7.3.2. Ragasztott faszerkezeti termékek
123
7.4. Agglomerált termékek
128
7.4.1. Faforgácslapok
128
7.4.4. Furnércsíkokból préselt épületfa (LSL, PSL)
134
8.1. A ragasztás fogalmai
135
8.1.1. A ragasztóanyagokkal kapcsolatos fogalmak
135
8.1.2. A ragasztási folyamat fogalmai (technológiai idők)
136
8.1.3. A megkötött ragasztóval kapcsolatos fogalmak
136
8.2. A ragasztóanyagok csoportosítása
137
8.3. Természetes eredetű ragasztóanyagok
139
8.3.1. Növényi eredetű ragasztók
139
8.3.2. Állati eredetű ragasztók (enyvek)
140
8.4. Műgyantaragasztók
142
8.4.1. Polimerizációs ragasztók
142
8.4.2. Polikondenzációs ragasztók
144
8.4.3. Poliaddíciós ragasztók
146
9. A kárpitozás anyagai
147
9.1. Tartószerkezeti anyagok
147
9.3. Párnázó- vagy tömőanyagok
149
9.3.1. Természetes párnázóanyagok
149
9.3.2. Mesterséges párnázóanyagok
150
Képek és QR-kódok jegyzéke
156
121
100
