Kedves Olvasó!
Minden kezünkbe vett eszközzel csak akkor teremthetünk értéket, ha megtanuljuk használni. Ehhez pedig sokat pedig kell gyakorolnunk. Természetesen elméleti tudás hiányában nincs mit gyakorolni, hiszen biztos alapok nélkül nincs mire építkezni. Az ismeretszerzéshez a legkézenfekvőbb, ha intézményes (ún. formális) keretek között tanuljuk az elektronika és elektrotechnika ágazathoz tartozó szakmák egyikét, vagy egyetemi képzésben veszünk részt. Nem formális tanulási kereteket biztosíthatnak a szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások, a különböző előadások, valamint a közös érdeklődésre építő klubok és önképzőkörök foglalkozásai is. Mindemellett nem elhanyagolható az autodidakta tanulás hatékonysága sem. Bármely formában is tanulunk, egy biztos, a kockázatot nem szeretjük. Az elektronikai munkában ekkor kiváló „színtérnek” bizonyulnak a szimulációs programok munkafelületei, melyeken káresemény nélkül „garázdálkodhatunk”. Ha nem sikerül elsőre a kitűzött cél, akkor sikerülhet másodikra, de lehet, hogy csak sokadikra, de közben teher nélkül tanulunk. Megtanuljuk, hogy mi a helyes irány, de azt is, hogy melyek a zsákutcák. A szimuláció bizonyos értelemben híd az elméleti és a gyakorlati tudás között, melyek egymás nélkül nem léteznek, csak egységben. Nos, ennek a megteremtésében is kiváló eszköz lehet a szimuláció.
A könyvben szereplő szimulációk négy alaptémakört érintenek: egyenáramú hálózatok, váltakozóáramú hálózatok, analóg elektronika, és digitális technika. A könyv tartalma nem teljes és a teljességre való törekvés nélkül íródott, ám előszobaként szolgálhat a későbbi, komolyabb munkavégzéseknek. Mindehhez rengeteg szimulációs feladat és több, mint 150 rövid videó kapcsolódik, segítve a megértést.
Remélem, hogy ez a kötet is hasznos eszköznek bizonyul az azt forgatók kezében, ahogy az egyes szimulációs szoftverek is. Izgalmas utazást és kitartó, eredményes tanulást kívánok!
Mike Gábor
1. SZIMULÁCIÓ: MIÉRT, MIVEL, HOGYAN?
7
1.1. Az áramköri szimulátorok alkalmazásának sajátosságai
7
1.2. A munka során alkalmazott szoftverek
9
1.2.1. PhET–Circuit Construction Kit AC - Virtual Lab
10
1.2.3. TINA-TI szimulátor
11
1.2.5. Digital Electronics Education and Design Suite – Deeds
12
2. Egyenáramú hálózatok vizsgálata
13
2.1. Miről fogunk tanulni a fejezetben?
13
2.2. A soros, párhuzamos és vegyes hálózatok
14
2.2.1. Soros kapcsolás
14
2.2.2. Párhuzamos kapcsolás
14
2.2.3. Vegyes kapcsolás
20
2.2.4. Nevezetes hárompont-kapcsolások
24
2.3. Nevezetes passzív villamos hálózatok
28
2.3.1. Feszültségosztó
28
2.3.1.1. A potenciométer
31
2.4. Ideális generátorok
44
2.4.1. Az ideális generátorok kapcsolásai
46
2.5. Valóságos generátorok
49
2.6. Aktív kétpólusú hálózatok
55
3. Váltakozóáramú hálózatok
61
3.1. Miről fogunk tanulni a fejezetben?
61
3.2. Tekercs és kondenzátor egyenáramú áramkörben
62
3.3. Passzív kétpólusok váltakozóáramú áramkörben
70
3.3.1. Az ellenállás váltakozóáramú áramkörben
70
3.3.2. A kondenzátor és a tekercs váltakozóáramú áramkörben
73
3.3.3. Soros RL-kör a váltakozóáramú áramkörben (1)
76
3.3.3. Soros RL-kör a váltakozóáramú áramkörben (2)
82
3.3.3. Soros RL-kör a váltakozóáramú áramkörben (3)
84
3.3.4. Párhuzamos RL-kör a váltakozóáramú áramkörben
86
3.3.5. Soros RC-kör a váltakozóáramú áramkörben
91
3.3.6. Párhuzamos RC-kör váltakozóáramú vizsgálata
97
3.3.7. Soros RLC-kör váltakozóáramú vizsgálata
104
3.3.8. Párhuzamos RLC-kör váltakozóáramú vizsgálata
110
3.4. Passzív szűrőáramkörök
117
3.4.1. A Bode-diagramok
117
3.4.2. Aluláteresztő szűrők (1)
123
3.4.2. Aluláteresztő szűrők (2)
126
3.4.3. Felüláteresztő szűrők
130
3.4.4. Sávzáró szűrők
131
3.4.5. Sáváteresztő szűrők
134
4. Analóg elektronika
135
4.1. Miről fogunk tanulni a fejezetben?
135
4.2. Bipoláris tranzisztoros áramkörök
136
4.2.1. A PN-átmenet karakterisztikája
136
4.2.2. A bipoláris tranzisztor karakterisztikái (1)
139
4.2.2. A bipoláris tranzisztor karakterisztikái (2)
146
4.2.2. A bipoláris tranzisztor karakterisztikái (3)
150
4.2.3. A bipoláris tranzisztor négypólusparaméterei
152
4.2.4. A bipoláris tranzisztoros erősítőkapcsolások erősítőparaméterei
154
4.2.4.1. Az emitterkapcsolás erősítőparaméterei (1)
154
4.2.4.1. Az emitterkapcsolás erősítőparaméterei (2)
157
4.2.4.1. Az emitterkapcsolás erősítőparaméterei (3)
162
4.2.4.1. Az emitterkapcsolás erősítőparaméterei (4)
163
4.2.4.2. A kollektorkapcsolás erősítőparaméterei
169
4.3. Térvezérlésű tranzisztoros áramkörök
175
4.3.1 A kiürítéses térvezérlésű tranzisztorok karakterisztikái
175
4.3.2. A JFET négypólusparaméterei
177
4.3.3. A source-kapcsolású erősítő
181
4.4. Integrált műveleti erősítős erősítőkapcsolások
185
4.4.1. A feszültségkövető, a neminvertáló és az invertáló erősítők alapkapcsolásai
185
4.4.2. Feszültségösszegző alapkapcsolás
189
4.5.1. Egyenirányítók (1)
194
4.5.1. Egyenirányítók (2)
197
4.5.1. Egyenirányítók (3)
198
4.5.1. Egyenirányítók (4)
199
4.5.2. Stabilizátorok
201
4.5.2.1. Párhuzamos stabilizátorok (1)
201
4.5.2.1. Párhuzamos stabilizátorok (2)
206
4.5.2.2. Soros stabilizátorok (1)
208
4.5.2.2. Soros stabilizátorok (2)
210
4.5.3. Szinuszos oszcillátorok
213
4.5.3.1. RC-oszcillátorok (1)
216
4.5.3.1. RC-oszcillátorok (2)
218
4.5.3.2. LC-oszcillátorok
228
4.5.3.3. PWM-generátorok
233
5. Digitális technika
235
5.1. Miről fogunk tanulni a fejezetben?
235
5.1. Logikai függvények
236
5.2. A logikai algebra szabályai és igazolásuk
244
5.3. Kapuáramkörök transzfer karakterisztikái
249
5.4. Jelkésleltetések, a statikus hazárd
250
5.5. Logikai függvények egyszerűsítése (1)
258
5.5. Logikai függvények egyszerűsítése (2)
260
5.5. Logikai függvények egyszerűsítése (3)
262
5.6. Funkcionális áramkörök
264
5.6.1. Dekóderek, demultiplexerek (1)
264
5.6.1. Dekóderek, demultiplexerek (2)
266
5.7. Sorrendi hálózatok
274
5.7.1. Tárolóáramkörök
274
5.7.1.2. Inverz S-R tároló
276
5.7.1.3. Kapuzott S-R tároló
276
5.7.2. Aszinkron számlálók
281
5.7.2.1. 4-bites előre és hátra számláló
281
5.7.2.2. A 74XX90-es aszinkron, bináris dekádszámláló
284
5.7.3. Szinkron számlálók
286
5.7.3.1. Gyűrűs számlálók
286
5.7.3.2. A 74XX93-as 4 bites, aszinkron bináris számláló alkalmazási példája
288
5.7.3.3. A 74XX163-as szinkron, 4-bites bináris számláló lehetséges alkalmazásai
292
5.7.3.4. A 74XX193-as szinkron, 4-bites, programozható előre-hátra számláló lehetséges alkalmazása
296
5.7.3.5. Példa sorrendi hálózat létrehozására, D tárolókból
299