GS-5-15
Szerző(k):
Szerényi Attila - Szerényi István
Építőanyagok
ISBN: 978 963 9702 99 8
Digitális terjedelem: 328 oldal
Nyomtatott terjedelem: 328 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2017
Foglalkozás(ok):
Magasépítő technikus
Tankönyvvé minősítési határozat
23
23
118
95
36
247A tankönyv elsősorban a magas- és mélyépítő technikusok számára mutatja be az építőiparban használt anyagokat, valamint azok vizsgálatát, legfőbb tulajdonságait. Emellett a felsőoktatásban tanulók, valamint beruházók, tervezők, kivitelezők számára is hasznos, mai ismeretanyagot foglal össze a kiadvány.
A könyv tartalmi felépítését tekintve elméleti és gyakorlati órákon használható fejezeteket tartalmaz felváltva. Az anyagok fő fizikai és kémiai felépítésének megismerése után sorra vesszük az építőanyagokat. A könyv gazdagon illusztrált képekkel és az értelmezést segítő rajzokkal egyaránt. A tananyagot olvasmányok törik meg, teszik színessé. A kiadványban minden oldalon munkáltató feladatok találhatók, melyek gondolkodtatóak, önálló ismeretszerzésre ösztönzik az olvasót.
A tankönyvlistán évek óta szereplő Építőipari anyag- és gyártásismeret I-II-III. tankönyvünket új, korszerű, aktualizált tartalmú kiadvánnyal kívántuk helyettesíteni. Bízunk benne, hogy az elkészült tankönyvet hasonlóan sokan, nagy sikerrel forgathatják majd a tanulás során.
A kiadvány az Építőipari anyag- és gyártásismeret I-II-III. tankönyveink helyett fog megjelenni a 2018/2019-es tanévtől!
1. Az építőanyagok kémiai tulajdonságai
5
1.1. Az anyagok kémiai felépítése
5
1.1.1. Az atomok és a molekulák
5
1.1.2. A kémiai kötések típusai
6
1.2. A legfontosabb elemek és jellemzőik
9
1.3. Kémiai reakciók
10
1.3.1. A kémiai reakciók típusai
10
1.3.2. A kémiai reakció és a hőenergia
11
1.4. A fontosabb vegyületek csoportosítása
12
1.5. Keverékek
14
1.6. Vonzó kölcsönhatások
14
1.7. Oxidációs folyamatok, korrózió
15
1.7.1. Kémiai korrózió
15
1.7.2. Elektrokémiai korrózió
16
2. Építőanyagok fizikai tulajdonságai
17
2.1. Az anyagok fizikai tulajdonságai
17
2.2. Halmazállapotok
18
2.3. Súly
19
2.4. Tömeg
19
2.5. Térfogat
20
2.6. Sűrűség
20
2.6.1. Testsűrűség
21
2.6.2. Halmazsűrűség
21
2.6.3. Tömörség és porózusság
22
2.7. Hidrotechnikai tulajdonságok
23
2.7.1. Nedvességfelvétel és nedvességvezetés
23
2.7.2. Víztartalom
24
2.7.3. Vízfelvevő képesség/vízfelvétel
24
2.7.4. Vízzáróság
25
2.7.5. Lágyulási tényező
25
2.7.6. Fagyállósági tulajdonságok
25
2.7.7. Páratechnikai tulajdonságok, páradiffúzió
26
2.8. Hőtechnikai tulajdonságok
27
2.8.1. A hőmérséklet és mérése
27
2.8.2. A hő terjedése
28
2.8.3. Hővezetési tényező
29
2.8.4. Hőátbocsátási tényező
30
2.8.5. Hőfokesési diagram
31
2.8.6. Fajhő, hőtároló képesség
31
2.8.7. Hőtágulás
32
2.9. Tűzállóság
33
2.10. Akusztikai tulajdonságok
34
2.11. Szilárdsági jellemzők
35
2.11.1. Keménység
35
2.11.2. Kopásállóság
35
2.12. Mechanikai tulajdonságok
36
2.12.1. Terhek, igénybevételek
36
2.12.2. Feszültség, szilárdság
37
2.12.3. Húzószilárdság
37
2.12.4. Nyomószilárdság
38
2.12.5. Hajlítószilárdság
39
2.12.6. Nyírószilárdság
39
2.12.7. Fáradás
39
2.12.8. Alakváltozások
40
3. Fizikai tulajdonságok vizsgálata
41
3.1. Tömeg mérése
41
3.1.1. Összehasonlító mérlegek
41
3.1.2. Erőmérő mérlegek
42
3.1.3. Anyagok száraz tömege
42
3.2. Hőmérséklet mérése
42
3.2.1. Hőmérséklet mérése minimum-maximum hőmérővel
43
3.2.2. Hőmérséklet mérése Beckmann-hőmérővel
43
3.3. Folyékony anyagok térfogatmérése
44
3.4. Szilárd anyagok térfogatmérése
45
3.4.1. Anyagtérfogat mérése
45
3.4.2. Testtérfogat mérése
46
3.4.3. Halmaztérfogat mérése
46
3.4.4. Térfogat mérése különböző eszközökkel
46
3.5. Sűrűség meghatározása
48
3.5.1. Szilárd anyagok sűrűségének mérése
48
3.5.2. Folyadékok sűrűségmérése
49
3.5.3. Tömörség és porózusság
50
3.6. Hidrotechnikai tulajdonságok
50
3.6.1. Víztartalom
50
3.6.2. Vízfelvevő képesség/vízfelvétel
50
3.7. Szilárdsági vizsgálatok
51
3.7.1. Húzószilárdság
51
3.7.2. Nyomószilárdság
53
3.7.3. Nyírószilárdság
54
4. Építési kőanyagok
55
4.1. A kőzetek
55
4.1.1. Kőzetalkotó ásványok
55
4.1.2. A kőzetek csoportosítása
56
4.1.3. Vulkanikus kőzetek
57
4.1.4. Üledékes kőzetek
60
4.1.5. Átalakult kőzetek
63
4.2. Építési kövek
64
4.2.1. Kövek kitermelése, feldolgozása
64
4.2.2. Kövek építőipari felhasználása
65
4.3. Adalékanyagok
67
4.3.1. Szemnagyság
67
4.3.2. Adalékanyagok minősítési szempontjai
68
4.3.3. Adalékanyagok minőségi osztályozása
73
4.3.4. Az adalékanyagok fajtái
75
5. Kőzetek vizsgálata
77
5.1. A kőzetek felismerése, tulajdonságai, vizsgálata
77
5.2. Mintavétel
78
5.3. Szemmegoszlás vizsgálata
78
5.3.1. Szemmegoszlás javítása
80
5.4. Az agyagiszap-tartalom
83
5.5. Szemalak meghatározása
83
5.5.1. Lemezességi szám
83
5.5.2. Szemalak vizsgálata
84
5.6. A Los Angeles-vizsgálat
85
5.7. Mikro-Deval-vizsgálat
86
5.8. Építési kőanyagok közvetett húzóvizsgálata
87
5.9. Építési kőanyagok hasítóvizsgálata
87
5.10. Szemcsehasító vizsgálat
88
6. Építési kötőanyagok
89
6.1. A kötőanyagok fogalma, csoportosítása
89
6.2. Nem hidraulikus kötőanyagok
90
6.2.1. Építési mész
90
6.2.2. Építési gipsz
96
6.2.3. Magnézia
100
6.2.4. Vízüveg
100
6.3. Hidraulikus kötőanyagok
101
6.3.1. Gyengén hidraulikus kötőanyagok
101
6.3.2. Hidraulitok
101
6.3.3. Cement
102
6.4. Műgyanta kötőanyagok
110
6.5. Bitumen
111
6.5.1. A bitumen kémiai tulajdonságai
111
6.5.2. A bitumen fizikai tulajdonságai
111
6.5.3. Bitumenes készítmények, termékek
112
7. Kötőanyagok vizsgálata
113
7.1. A mész fizikai tulajdonságai és vizsgálatai
113
7.1.1. Mintavétel
113
7.1.2. Szemcsefinomság
113
7.1.3. Térfogat-állandóság mérése 1.
114
7.1.4. Térfogat-állandóság mérése 2.
114
7.1.5. Halmazsűrűség
115
7.1.6. Szaporaság
115
7.1.7. Kötési idő
116
7.1.8. Szabványos mészhabarcs készítése
118
7.2. Az építési gipsz vizsgálata
120
7.2.1. Őrlési finomság
120
7.2.2. Kötési idő kezdetének meghatározása
120
7.2.3. Szilárdsági vizsgálatok
122
7.3. A cement vizsgálata és minősítése
123
7.3.1. Őrlési finomság (szitamódszer)
123
7.3.2. Kötési idő
123
7.3.3. Szilárdsági vizsgálatok
124
7.4. A bitumen vizsgálatai
125
7.4.l. A lágyuláspont meghatározása
125
7.4.2. Penetráció mérése
126
8. Betonok
127
8.1. A beton fogalma
127
8.2. A beton alkotórészei
128
8.2.1. Kötőanyag
128
8.2.2. Keverővíz
128
8.2.3. Adalékanyag
129
8.2.4. Adalékszerek
129
8.3. A beton osztályozása, jelölése
130
8.3.1. Osztályozási szempontok, tulajdonságok
130
8.3.2. A betonok jelölése
133
8.4. A beton összetételének meghatározása, betontervezés
134
8.5. A beton tulajdonságai
135
8.5.1. A friss beton tulajdonságai
135
8.5.2. A megszilárdult beton tulajdonságai
138
8.6. Betonkorrózió
140
9. A beton vizsgálata
141
9.1. A friss beton vizsgálata
141
9.1.1. Mintavétel
141
9.1.2. A roskadás mérése
141
9.1.3. A Vebe-vizsgálat
142
9.1.4. Tömörödési mérőszám meghatározása
143
9.1.5. Terülésmérés
143
9.2. A megszilárdult beton vizsgálata
144
9.2.1. A betonvizsgálat próbatestei
144
9.2.2. Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel
144
9.2.3. Roncsolásmentes nyomószilárdsági vizsgálat
145
9.2.4. Hajlító-húzó szilárdsági vizsgálat
145
9.2.5. Hasító-húzó szilárdsági vizsgálat
146
9.2.6. A beton vízzáróságának vizsgálata
146
10. Betonadalékszerek, segédanyagok
147
10.1. Betonadalékszerek csoportjai
147
10.2. Az adalékszerek alkalmazása
149
10.3. Vegyi segédanyagok (felületkezelő szerek)
150
10.4. Kiegészítőanyagok
150
11. Betontechnológia
151
11.1. A beton keverése
151
11.1.1. Az alkotórészek mérése
151
11.1.2. Az adalékanyagok előkészítése
152
11.1.3. Kézi betonkeverés
153
11.1.4. Gépi betonkeverés
154
11.1.5. Építéshelyi betonüzemek
155
11.1.6. Betonkeverő telepek, betongyárak
156
11.2. A beton szállítása
157
11.2.1. Beton szállítása billenőplatón
157
11.2.2. Beton szállítása mixerkocsival
158
11.2.3. Szállítás betonkonténerrel
158
11.2.4. Betonszállítás csővezetéken
159
11.3. A beton bedolgozása
160
11.3.1. A zsaluzat előkészítése
160
11.3.2. A vasalás ellenőrzése
160
11.3.3. A beton öntése
161
11.3.4. A friss beton eldolgozása, tömörítése
162
11.3.5. Munkahézagok kialakítása
163
11.3.6. A beton simítása
164
11.4. A beton utókezelése
165
11.4.1. Betonozás melegben
165
11.4.2. Betonozás hidegben
166
11.4.3. Hőkezelés
166
12. Előregyártott beton- és vasbeton termékek
167
12.1. Az előregyártott beton- és vasbeton termékek rendszerezése
167
12.2. Beton és vasbeton falazati elemek
168
12.2.1. Beton falazóelemek
168
12.2.2. Kézi beton zsaluzóelemek
169
12.2.3. Vasbeton kéregfalak
169
12.3. Cementkötésű faforgács építőelemek
170
12.4. Pórusbeton építőelemek
171
12.5. Mészhomok falazóelemek
172
12.6. Előregyártott beton és vasbeton födémelemek
173
12.6.1. E gerendás béléstestes födémek elemei
173
12.6.2. Mesterfödém elemei
173
12.6.3. Kéregelemes félmonolit födém elemei
174
12.6.4. Előregyártott vasbeton födémpallók
174
12.7. Vasbeton vázas építési rendszerek elemei
175
12.8. Előregyártott vasbeton áthidalók
176
12.9. Előregyártott vasbeton lépcsők
177
12.10. Betoncserepek
178
12.11. Beton burkolóelemek
179
12.11.1. Beton térburkoló elemek
179
12.11.2. Műkő burkolóelemek
180
12.11.3. Cementlapok, terrazzolapok
181
12.11.4. Agglomerált kőlapok
181
12.12. Szálcement termékek
182
12.13. Egyéb előregyártott betontermékek
184
13. Habarcsok
185
13.1. A habarcsok fogalma, csoportosítása
185
13.2. A habarcsok összetevői
186
13.2.1. A habarcsok kötőanyagai
186
13.2.2. A habarcsok adalékanyagai
187
13.2.3. A habarcsok keverővize
187
13.2.4. Habarcsok adalékszerei
188
13.2.5. Habarcsfelület-kezelő szerek
188
13.3. A habarcsok osztályozása
189
13.3.1. Habarcsok osztályozási szempontjai
189
13.3.2. Helyszínen kevert habarcsok
190
13.3.3. Félkész gyári szárazhabarcsok
190
13.3.4. Gyári készhabarcsok
190
13.4. Habarcsok jelölése
191
13.5. Habarcsfajták
193
13.5.1. Falazóhabarcsok
193
13.5.2. Vakolóhabarcsok
196
13.5.3. Burkolatrögzítő habarcsok
204
13.6. A habarcsok tulajdonságai
209
13.6.1. Friss habarcsok tulajdonságai
209
13.6.2. Megszilárdult habarcsok tulajdonságai
210
14. Habarcsok vizsgálata
211
14.1. A friss habarcs vizsgálata
211
14.1.1. Mintavétel
211
14.1.2. A konzisztencia meghatározása besüllyedésmérővel
211
14.1.3. A konzisztencia meghatározása ejtőasztallal
212
14.1.4. A friss habarcs levegőtartalma
212
14.1.5. A bedolgozhatósági idő mérése
214
14.1.5.1. Általános habarcsok vizsgálata
214
14.1.5.2. Vékony habarcsok vizsgálata
214
14.2. A megszilárdult habarcs vizsgálata
215
14.2.1. Szilárdsági vizsgálatok
215
14.2.2. Tapadószilárdság meghatározása
215
14.2.3. A kapilláris vízfelvételi együttható meghatározása
216
15. Habarcsok keverése, bedolgozása
217
15.1. Friss habarcsok keverése
217
15.1.1. Teljes egészében helyszínen kevert habarcsok előállítása
217
15.1.2. Gyári szárazkeverékekből készülő habarcsok keverése
220
15.2. Habarcsok bedolgozása
221
16. Agyaggyártmányok, építési kerámiák
223
16.1. A kerámiák fogalma, osztályozása
223
16.2. Az építési kerámiák alapanyagai
224
16.2.1. Agyag
224
16.3. Az építési kerámiák gyártása
226
16.4. Az építési kerámiák gyártási és minőségi hibái
228
16.5. Építési kerámiatermékek
229
16.5.1. Kerámia falazóelemek
230
16.5.2. Kerámia tetőcserepek
232
16.5.3. Kerámia burkolóelemek
234
16.5.4. Kerámia födémbéléstestek
236
16.5.5. Kerámia kéregelemes termékek
236
17. Építőfa, építőipari faáruk
237
17.1. A fa építőipari jelentősége
237
17.2. A fa mint nyersanyag
237
17.3. A fa szerkezete, felépítése
238
17.3.1. A fa makroszkopikus szerkezete
239
17.3.2. Évgyűrűk
239
17.4. A fafajok csoportosítása
240
17.5. A fa tulajdonságai
241
17.5.1. A fa nedvességtartalma
241
17.5.2. A fa dagadása, zsugorodása
241
17.5.3. A fa testsűrűsége
242
17.5.4. A fa hőtani tulajdonságai
242
17.5.5. A fa akusztikai tulajdonságai
243
17.5.6. A fa mechanikai tulajdonságai
243
17.6. A fa hibái és betegségei
245
17.6.1. Növekedésből származó hibák
245
17.6.2. Farontó gombák
246
17.6.3. Farontó rovarok
247
17.6.4. Faanyagvédelem
247
17.7. Fa alapanyagok, faáruk
248
18. Faanyagok vizsgálata
253
18.1. Nedvességtartalom vizsgálata
253
18.1.1. Kiszárításos eljárás
253
18.1.2. Mérés elektromos eszközökkel
254
18.2. Mechanikai tulajdonságok meghatározása
254
18.2.1. Húzó igénybevétel, szakítószilárdság
255
18.2.2. Nyomó igénybevétel, nyomószilárdság
256
18.2.3. Hajlító igénybevétel, hajlítószilárdság
257
18.2.4. Nyíró igénybevétel, nyírószilárdság
258
19. Az építési üvegek
259
19.1. Az üveg fogalma, építőipari alkalmazása
259
19.2. Az üveg alapanyagai
259
19.3. Üveggyártás
260
19.4. Az üveg tulajdonságai
261
19.5. Üvegtermékek
262
19.5.1. Üvegezések
262
19.5.2. Speciális üvegek és üvegezések
264
19.5.3. Egyéb üvegtermékek
266
20. Műanyagok
267
20.1. A műanyagok fogalma
267
20.2. A műanyagok csoportosítása
267
20.3. Mesterséges eredetű műanyagok előállítása
268
20.4. A műanyagok feldolgozása
269
20.4.1. Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása
269
20.4.2. Hőre keményedő műanyagok feldolgozása
270
20.5. A fontosabb építőipari műanyagok
271
20.5.1. Polimerizációs műanyagok és elasztomerek
271
20.5.2. Polikondenzációs műanyagok
272
20.5.3. Poliaddíciós műanyagok
272
20.6. A műanyagok építőipari alkalmazása
273
20.6.1. Burkolatok
273
20.6.2. Vízszigetelő és tömítőanyagok
273
20.6.3. Hő- és hangszigetelő anyagok
274
20.6.4. Ragasztók, kötőanyagok
274
20.6.5. Épületgépészeti és villamos rendszerek elemei, tartozékai
274
20.6.6. Műanyag ablakok, ajtók keretszerkezetei
274
21. A festés és mázolás anyagai
275
21.1. A festékek fogalma, feladatuk
275
21.2. A festékek csoportosítása
275
21.3. A festékréteg felépítése, kialakulása
276
21.4. Bevonati rendszerek
276
21.5. A festékek alapanyagai
277
21.5.1. A festékek kötőanyagai
277
21.5.2. Pigmentek
279
21.5.3. Töltőanyagok
279
21.5.4. Oldószerek és hígítók
280
21.5.5. Segédanyagok
280
21.6. A festékgyártás folyamata
281
21.7. Festő- és mázolóanyagok
281
22. Fémek
283
22.1. A fémek jellemzése
283
22.2. Fémötvözetek
283
22.3. A fémek csoportosítása
284
22.4. A vas és az acél
284
22.4.1. A vas és az acél tulajdonságai
285
22.4.2. Ötvözött acélok
286
22.4.3. Az acélok képlékeny alakítása
286
22.4.4. A vas és az acél gyártása
287
22.5. Az alumínium
288
22.6. Egyéb fémek
288
22.7. Fémek építőipari felhasználása, termékek
289
22.7.1. Acélipari termékek
289
22.7.2. Alumíniumtermékek
290
22.8. Betonacélok, feszítőbetétek
291
22.8.1. A betonacélok fajtái, jelölése
291
22.8.2. Betonacél hálók
292
22.8.3. Feszítőbetétek
292
22.9. A fémek korróziója
293
22.9.1. A korrózió formái és a korrózióvédelem
294
23. Vízszigetelő anyagok
295
23.1. Vízszigetelő anyagok csoportosítása
295
23.2. Bitumenes vízszigetelő lemezek
295
23.2.1. A bitumenes lemezek felépítése
296
23.2.2. A bitumenes szigetelő lemezek típusai
297
23.2.3. Modifikált bitumenes szigetelőlemezek
298
23.2.4. Öntapadós vízszigetelő lemezek
298
23.2.5. Bitumenes szigetelőlemezek jelölése
299
23.2.6. Bitumenes lemezek tárolása
299
23.2.7. Bitumenes kiegészítőanyagok
300
23.3. Műanyag vízszigetelő lemezek
301
23.3.1. Plasztomer műanyag szigetelőlemezek
302
23.3.2. Elasztomer műanyag szigetelőlemezek
302
23.4. Bevonatszigetelések
303
23.5. Egyéb vízszigetelések
304
24. Hő- és hangszigetelő anyagok
305
24.1. A hőszigetelő anyagokról
305
24.2. Hőszigetelő anyagok csoportosítása
305
24.3. Szálas hőszigetelő anyagok
306
24.3.1. Kőzetgyapot
306
24.3.2. Üveggyapot és üveggyapot termékek
310
24.3.3. Fagyapot
311
24.4. Hőszigetelő habanyagok
312
24.4.1. Habüveg
312
24.4.2. Polisztirolhab
313
24.4.3. Polietilénhab (polifoam)
314
24.4.4. Poliuretánhab (PUR)
314
24.5. Parafa hőszigetelő anyagok
315
24.6. Ömlesztett hőszigetelő anyagok
316
24.6.1 Duzzasztott perlit
316
24.6.2. Ömlesztett cellulóz
317
24.6.3. Kötőanyag nélküli kőzet- és üveggyapot hőszigetelések
317
24.7. Hangszigetelő anyagok
318
24.7.1. Hanggátló és hangelnyelő anyagok
318
24.7.2. Hangszigetelő (lépéshanggátló) anyagok
319
