GS-5-11
Szerző(k): Bársony István

Építészettörténet, műemlékvédelem

ISBN: 978 963 9702 70 7
Digitális terjedelem: 336 oldal
Nyomtatott terjedelem: 336 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2019
Foglalkozás(ok): Felsőoktatás - Magasépítő technikus
Tankönyvvé minősítési határozat

Nyomtatott könyv + eBook online

Raktárállapot: raktáron , Szállítási idő: 2-6 munkanap

db
7 900 Ft

eBook online

Licenc
7 900 Ft
A könyv a magasépítő technikus tanulók számára készül elsősorban. A központi programnak megfelelve, a középiskolai szinten szükséges általános építésztörténeti ismeretek elsajátításában nyújt segítséget, valamint röviden ismerteti a hazai műemlékvédelmet.

A könyv időrendi sorrendben, külön-külön fejezetekben tárgyalja a jelentősebb építészettörténeti korszakokat. Az egyes fejezetek első felében röviden bemutatjuk az adott építészeti korszakra jellemző anyaghasználatot, szerkezetalakítást, valamint az építészeti stílusok jellegzetességeit. Röviden ismertetjük az alkalmazott építési technológiákat. A fejezetek második felében az adott építészeti korszak néhány jelentősebb építészeti emlékét mutatjuk be részletesebben. Külön ismertetjük a hazánk területén fennmaradt legjelentősebb építészeti emlékeket. A fejezetek a leíró részek, valamint a gazdag színes rajzi és képi ábraanyag mellett különböző kiegészítő információkat is tartalmaznak.

A könyv utolsó fejezete a hazai műemlékvédelmet mutatja be. Ismerteti a műemlékvédelem célját és eszközeit, valamint a hatósági szervezetét. Röviden bemutatja az ide vonatkozó jogszabályokat. Néhány példán keresztül megismerhetjük a hazai műemlékvédelem történetét, fejlődését, működését.

 

  1. Építészettörténeti kronológia
5
    1.1. Ókori építészet
5
    1.2. Újkori építészet
6
  2. Az ókori Egyiptom építészete
7
    2.1. Történelem, társadalom
7
    2.2. Az egyiptomi építészet jellemzői
9
      2.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
9
      2.2.2. Épülettípusok
10
        2.2.2.1. Sírépítmények
10
        2.2.2.2. Templomok
14
        2.2.2.3. Paloták
18
        2.2.2.4. Obeliszkek
18
  3. Mezopotámia építészete
19
    3.1. Mezopotámiáról
19
      3.1.1. Terület
19
      3.1.2. Történelem
19
    3.2. Mezopotámia építészeti jellemzői
21
      3.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
21
      3.2.2. Építménytípusok
22
    3.3. Építészeti emlékek
24
  4. Perzsa építészet
31
    4.1. Perzsiáról
31
      4.1.1. Terület
31
      4.1.2. Történelem
31
    4.2. A perzsa építészet jellemzői
32
      4.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
32
      4.2.2. Építménytípusok, formák, stílusok
32
    4.3. Építészeti emlékek
34
  5. Az Égei kultúra építészete
37
    5.1. Az Égei civilizációk
37
      5.1.1. Terület
37
      5.1.2. Történelem
37
    5.2. Az Égei kultúrák építészeti jellemzői
38
      5.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
38
      5.2.2. Építménytípusok
38
    5.3. Építészeti emlékek
39
  6. Az ókori görög építészet
43
    6.1. Az ókori Hellászról
43
      6.1.1. Terület
43
      6.1.2. Történelem
43
    6.2. A görög építészet jellemzői
44
      6.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
45
      6.2.2. Építménytípusok, formák, stílusok
46
        6.2.2.1. Templomok, kincsesházak
46
        6.2.2.2. A görög oszloprendek
50
        6.2.2.3. Lakóházak
52
        6.2.2.4. A közösségi élet terei, építményei
52
      6.2.3. Építési technológiák, építésszervezés
55
    6.3. Építészeti emlékek
56
  7. Etruszk építészet
71
    7.1. Az etruszk kultúra
71
      7.1.1. Terület
71
      7.1.2. Történelem
71
    7.2. Az etruszk építészet jellemzői
72
      7.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
72
      7.2.2. Építménytípusok
73
  8. Az ókori Róma építészete
75
    8.1. Az ókori Róma
75
      8.1.1. Terület
75
      8.1.2. Történelem
75
    8.2. A római építészet jellemzői
77
      8.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
78
        8.2.1.1. Falak, pillérek, oszlopok
78
        8.2.1.2. Nyílásáthidalások, térlefedések
80
        8.2.1.3. Tetőszerkezet, tetőfedés
81
        8.2.1.4. Felületképzések, burkolatok
82
      8.2.2. Építészeti elemek, formák, stílusok
83
        8.2.2.1. Római oszloprendek
83
        8.2.2.2. Homlokzattagolások
84
        8.2.2.3. Belső felülettagolások
85
      8.2.3. Építménytípusok
86
        8.2.3.1. Templomok, szentélyek
86
        8.2.3.2. Lakóépületek
87
        8.2.3.3. Közösségi terek, épületek
90
        8.2.3.4. Mérnöki létesítmények
94
        8.2.3.5. Hadászati célú létesítmények
96
        8.2.3.6. Emlékművek, sírépítmények
97
      8.2.4. Városépítészet
98
      8.2.5. Építési technológiák, építésszervezés
100
    8.3. Építészeti emlékek
102
      8.3.1. Az ókori Róma építészeti emlékei
102
      8.3.2. Magyarországi emlékek
115
  9. Korai keresztény építészet
121
    9.1. A kereszténység elterjedése
121
    9.2. A korai keresztény építészet jellemzői
121
    9.3. Ókeresztény építészeti emlékek
124
  10. Bizánci építészet
127
    10.1. Terület
127
    10.2. Történelem
127
    10.3. A bizánci építészet jellemzői
128
      10.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
129
      10.3.2. Építménytípusok, formák, stílusok
129
        10.3.2.1. Bizánci templomok
129
    10.4. Építészeti emlékek
133
  11. Karoling kori építészet
137
    11.1. Terület, történelem
137
    11.2. A Karoling kori építészet jellemzői
137
  12. Román stílusú építészet
139
    12.1. Terület
139
    12.2. Történelem
139
    12.3. A román stílusú építészet jellemzői
140
      12.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
140
        12.3.1.1. A román stílusú építészet boltozatai
141
      12.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
143
        12.3.2.1. A templomok elrendezése, tömege
143
        12.3.2.2. Oszlopok, pillérek
145
        12.3.2.3. Falnyílások
146
        12.3.2.4. Belső téralakítás
148
        12.3.2.5. Homlokzatok
149
      12.3.3. Építési technikák, építésszervezés
150
    12.4. Román stílusú építészeti emlékek Európában
151
    12.5. Magyarországi építészeti emlékek
154
  13. Gótikus stílusú építészet
161
    13.1. Terület
161
    13.2. Történelem
161
    13.3. A gótikus építészet jellemzői
162
      13.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
162
        13.3.1.1. A gótikus építészet boltozatai
164
        13.3.1.2. Támpillérek, támívek
165
      13.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
166
        13.3.2.1. A templomok, székesegyházak elrendezése, tömege
168
        13.3.2.2. Pillérek, oszlopok, tagozatok
171
        13.3.2.3. Falnyílások, gótikus boltívek
173
        13.3.2.4. Belső téralakítás
176
        13.3.2.5. Homlokzatok
177
      13.3.3. Építési technikák, építésszervezés
179
    13.4. Európai gótikus építészeti emlékek
180
    13.5. Magyarországi gótikus építészeti emlékek
188
  14. Reneszánsz építészet
193
    14.1. Terület
193
    14.2. Történelem
193
    14.3. A reneszánsz építészet jellemzői
194
      14.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
195
      14.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
196
        14.3.2.1. Templomok, székesegyházak
197
        14.3.2.2. Palazzók
198
        14.3.2.3. Villák
199
        14.3.2.4. Oszlopok, pilaszterek
200
        14.3.2.5. Falnyílások, keretezések
201
        14.3.2.6. Lodzsák, erkélyek
202
        14.3.2.7. Homlokzatok
203
    14.4. Építési technikák, építésszervezés
205
    14.5. Európai reneszánsz építészeti emlékek
206
    14.6. Magyarországi reneszánsz építészeti emlékek
211
  15. Barokk építészet
217
    15.1. Terület
217
    15.2. Történelem
217
    15.3. A barokk építészet jellemzői
218
      15.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
218
      15.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
220
        15.3.2.1. Templomok, székesegyházak
221
        15.3.2.2. Kastélyok, paloták
223
        15.3.2.3. Oszlopok, pilaszterek, tagozatok
224
        15.3.2.4. Falnyílások, keretezések
225
        15.3.2.5. Homlokzatképzés
226
    15.4. Európai barokk építészeti emlékek
230
    15.5. Magyarországi barokk építészeti emlékek
237
  16. A 19. század építészete
243
    16.1. Történelem
243
    16.2. Klasszicista építészet
244
      16.2.1. Klasszicista építészet jellemzői
244
        16.2.1.1. Épülettípusok
244
        16.2.1.2. Anyagok, szerkezetek
245
        16.2.1.3. Oszlopok, tagozatok, homlokzatképzés
245
      16.2.2. Európai klasszicista építészeti emlékek
246
      16.2.3. Magyarországi klasszicista építészeti emlékek
248
    16.3. A romantika építészete
252
    16.4. Historizáló építészet
253
      16.4.1. Európai historizáló építészeti emlékek
254
      16.4.2. Magyarország historzáló építészeti emlékei
257
    16.5. A szecesszió építészete
261
      16.5.1. A szecessziós építészet jellemzői
261
      16.5.2. Európa szecessziós építészeti emlékei
261
      16.5.3. Magyarország szecessziós építészeti emlékei
263
  17. A 20. század első felének építészete
265
    17.1. A modern építészet kialakulása
265
    17.2. A modern építészet megjelenése hazánkban
271
  18. Kortárs építészet
273
    18.1. Posztmodern építészet
274
    18.2. Minimalista építészet
276
    18.3. Dekonstruktív építészet
278
    18.4. High-tech építészet
280
    18.5. Organikus építészet
282
    18.6. Hazai kortárs építészet
282
  19. Műemlékvédelem
285
    19.1. A műemlékvédelem kialakulása, története
285
      19.1.1. A műemlékvédelmi törekvés megjelenése
285
      19.1.2. A műemlékvédelem intézményesülése
286
      19.1.3. A 19. századi purista szemlélet
287
      19.1.4. A modern műemlékvédelem kialakulása
288
      19.1.5. A műemlékvédelem irányelveinek fejlődése a 20. században
289
        19.1.5.1. A műemlékvédelem irányelveit meghatározó nemzetközi charták
289
        19.5.2.3. Örökségvédelmi engedély
289
    19.2. A hazai műemlékvédelem kialakulása és fejlődése
290
      19.2.1. Műemlékvédelmi törekvések a középkorban
290
      19.2.2. A műemlékvédelem intézményesülése a 19. században
290
      19.2.3. Purista helyreállítási munkák
291
        19.2.3.1. A kassai Szent Erzsébet-székesegyház újjáépítése
291
        19.2.3.2. A pécsi székesegyház újjáépítése
291
        19.2.3.3. A Budavári Palota újjáépítse
292
      19.2.4. A hazai műemlékvédelem intézményei a 20. században
293
    19.3. A műemlékvédelem tárgyai
294
      19.3.1. A műemlék
294
      19.3.2. Műemléki területek
295
      19.3.3. Helyi védettség
295
    19.4. A műemlékvédelem feladata
296
    19.5. A műemlékvédelem hazai szervezeti felépítése
296
      19.5.1. A műemlékvédelem intézményei
296
      19.5.2. Hatósági feladatok
298
        19.5.2.1. Eljáró hatóságok
298
        19.5.2.2. Műemlék védetté nyilvánítása
298
        19.5.2.4. Örökségvédelmi engedélyezési eljárás
300
      19.5.3. Műemlékekre vonatkozó korlátozások
300
      19.5.4. Hatósági kötelezések, bírságok
300
    19.6. A műemlékvédelem nemzetközi szervezetei
301
    19.7. Műemlékek helyreállításának előkészítése
303
    19.8. Romok védelme és konzerválása
307
    19.9. Műemlékek védelme és helyreállítása hazánkban
309
      19.9.1. Lakó- és intézményi épületek
309
      19.9.2. Egyházi épületek
312
      19.9.3. Népi építészeti emlékek
315
      19.9.4. Történeti együttesek
317
      19.9.5. Történelmi kertek
319
      19.9.6. Képzőművészeti alkotások
320
  20. Kérdések és gyakorlófeladatok
321
MKIK 2012
10110‐12 Magasépítési ismeretek - Építészettörténet és műemlékvédelem
 
MKIK 2016
11638-16 Magasépítő technikus ismeretek - Építészettörténet és műemlékvédelem
Kapcsolódó könyvek
Építőanyagok
328 oldal, Kiadás: 2017
GS-5-15
Magasépítés tankönyvcsomag
872 oldal, Kiadás: 2019
GS-TK-04
Mechanika tankönyvcsomag
836 oldal, Kiadás: 2016
GS-TK-02