GS-5-11
Szerző(k):
Bársony István
Építészettörténet, műemlékvédelem
ISBN: 978 963 9702 70 7
Digitális terjedelem: 336 oldal
Nyomtatott terjedelem: 336 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2024
Foglalkozás(ok):
Felsőoktatás -
Magasépítő technikus
Tankönyvvé minősítési határozat
A könyv a magasépítő technikus tanulók számára készül elsősorban. A központi programnak megfelelve, a középiskolai szinten szükséges általános építésztörténeti ismeretek elsajátításában nyújt segítséget, valamint röviden ismerteti a hazai műemlékvédelmet.
A könyv időrendi sorrendben, külön-külön fejezetekben tárgyalja a jelentősebb építészettörténeti korszakokat. Az egyes fejezetek első felében röviden bemutatjuk az adott építészeti korszakra jellemző anyaghasználatot, szerkezetalakítást, valamint az építészeti stílusok jellegzetességeit. Röviden ismertetjük az alkalmazott építési technológiákat. A fejezetek második felében az adott építészeti korszak néhány jelentősebb építészeti emlékét mutatjuk be részletesebben. Külön ismertetjük a hazánk területén fennmaradt legjelentősebb építészeti emlékeket. A fejezetek a leíró részek, valamint a gazdag színes rajzi és képi ábraanyag mellett különböző kiegészítő információkat is tartalmaznak.
A könyv utolsó fejezete a hazai műemlékvédelmet mutatja be. Ismerteti a műemlékvédelem célját és eszközeit, valamint a hatósági szervezetét. Röviden bemutatja az ide vonatkozó jogszabályokat. Néhány példán keresztül megismerhetjük a hazai műemlékvédelem történetét, fejlődését, működését.
1. Építészettörténeti kronológia
5
1.1. Ókori építészet
5
1.2. Újkori építészet
6
2. Az ókori Egyiptom építészete
7
2.1. Történelem, társadalom
7
2.2. Az egyiptomi építészet jellemzői
9
2.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
9
2.2.2. Épülettípusok
10
2.2.2.1. Sírépítmények
10
2.2.2.2. Templomok
14
2.2.2.3. Paloták
18
2.2.2.4. Obeliszkek
18
3. Mezopotámia építészete
19
3.1. Mezopotámiáról
19
3.1.1. Terület
19
3.1.2. Történelem
19
3.2. Mezopotámia építészeti jellemzői
21
3.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
21
3.2.2. Építménytípusok
22
3.3. Építészeti emlékek
24
4. Perzsa építészet
31
4.1. Perzsiáról
31
4.1.1. Terület
31
4.1.2. Történelem
31
4.2. A perzsa építészet jellemzői
32
4.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
32
4.2.2. Építménytípusok, formák, stílusok
32
4.3. Építészeti emlékek
34
5. Az Égei kultúra építészete
37
5.1. Az Égei civilizációk
37
5.1.1. Terület
37
5.1.2. Történelem
37
5.2. Az Égei kultúrák építészeti jellemzői
38
5.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
38
5.2.2. Építménytípusok
38
5.3. Építészeti emlékek
39
6. Az ókori görög építészet
43
6.1. Az ókori Hellászról
43
6.1.1. Terület
43
6.1.2. Történelem
43
6.2. A görög építészet jellemzői
44
6.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
45
6.2.2. Építménytípusok, formák, stílusok
46
6.2.2.1. Templomok, kincsesházak
46
6.2.2.2. A görög oszloprendek
50
6.2.2.3. Lakóházak
52
6.2.2.4. A közösségi élet terei, építményei
52
6.2.3. Építési technológiák, építésszervezés
55
6.3. Építészeti emlékek
56
7. Etruszk építészet
71
7.1. Az etruszk kultúra
71
7.1.1. Terület
71
7.1.2. Történelem
71
7.2. Az etruszk építészet jellemzői
72
7.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
72
7.2.2. Építménytípusok
73
8. Az ókori Róma építészete
75
8.1. Az ókori Róma
75
8.1.1. Terület
75
8.1.2. Történelem
75
8.2. A római építészet jellemzői
77
8.2.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
78
8.2.1.1. Falak, pillérek, oszlopok
78
8.2.1.2. Nyílásáthidalások, térlefedések
80
8.2.1.3. Tetőszerkezet, tetőfedés
81
8.2.1.4. Felületképzések, burkolatok
82
8.2.2. Építészeti elemek, formák, stílusok
83
8.2.2.1. Római oszloprendek
83
8.2.2.2. Homlokzattagolások
84
8.2.2.3. Belső felülettagolások
85
8.2.3. Építménytípusok
86
8.2.3.1. Templomok, szentélyek
86
8.2.3.2. Lakóépületek
87
8.2.3.3. Közösségi terek, épületek
90
8.2.3.4. Mérnöki létesítmények
94
8.2.3.5. Hadászati célú létesítmények
96
8.2.3.6. Emlékművek, sírépítmények
97
8.2.4. Városépítészet
98
8.2.5. Építési technológiák, építésszervezés
100
8.3. Építészeti emlékek
102
8.3.1. Az ókori Róma építészeti emlékei
102
8.3.2. Magyarországi emlékek
115
9. Korai keresztény építészet
121
9.1. A kereszténység elterjedése
121
9.2. A korai keresztény építészet jellemzői
121
9.3. Ókeresztény építészeti emlékek
124
10. Bizánci építészet
127
10.1. Terület
127
10.2. Történelem
127
10.3. A bizánci építészet jellemzői
128
10.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
129
10.3.2. Építménytípusok, formák, stílusok
129
10.3.2.1. Bizánci templomok
129
10.4. Építészeti emlékek
133
11. Karoling kori építészet
137
11.1. Terület, történelem
137
11.2. A Karoling kori építészet jellemzői
137
12. Román stílusú építészet
139
12.1. Terület
139
12.2. Történelem
139
12.3. A román stílusú építészet jellemzői
140
12.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
140
12.3.1.1. A román stílusú építészet boltozatai
141
12.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
143
12.3.2.1. A templomok elrendezése, tömege
143
12.3.2.2. Oszlopok, pillérek
145
12.3.2.3. Falnyílások
146
12.3.2.4. Belső téralakítás
148
12.3.2.5. Homlokzatok
149
12.3.3. Építési technikák, építésszervezés
150
12.4. Román stílusú építészeti emlékek Európában
151
12.5. Magyarországi építészeti emlékek
154
13. Gótikus stílusú építészet
161
13.1. Terület
161
13.2. Történelem
161
13.3. A gótikus építészet jellemzői
162
13.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
162
13.3.1.1. A gótikus építészet boltozatai
164
13.3.1.2. Támpillérek, támívek
165
13.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
166
13.3.2.1. A templomok, székesegyházak elrendezése, tömege
168
13.3.2.2. Pillérek, oszlopok, tagozatok
171
13.3.2.3. Falnyílások, gótikus boltívek
173
13.3.2.4. Belső téralakítás
176
13.3.2.5. Homlokzatok
177
13.3.3. Építési technikák, építésszervezés
179
13.4. Európai gótikus építészeti emlékek
180
13.5. Magyarországi gótikus építészeti emlékek
188
14. Reneszánsz építészet
193
14.1. Terület
193
14.2. Történelem
193
14.3. A reneszánsz építészet jellemzői
194
14.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
195
14.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
196
14.3.2.1. Templomok, székesegyházak
197
14.3.2.2. Palazzók
198
14.3.2.3. Villák
199
14.3.2.4. Oszlopok, pilaszterek
200
14.3.2.5. Falnyílások, keretezések
201
14.3.2.6. Lodzsák, erkélyek
202
14.3.2.7. Homlokzatok
203
14.4. Építési technikák, építésszervezés
205
14.5. Európai reneszánsz építészeti emlékek
206
14.6. Magyarországi reneszánsz építészeti emlékek
211
15. Barokk építészet
217
15.1. Terület
217
15.2. Történelem
217
15.3. A barokk építészet jellemzői
218
15.3.1. Anyaghasználat, szerkezetalakítás
218
15.3.2. Épülettípusok, formák, stílusok
220
15.3.2.1. Templomok, székesegyházak
221
15.3.2.2. Kastélyok, paloták
223
15.3.2.3. Oszlopok, pilaszterek, tagozatok
224
15.3.2.4. Falnyílások, keretezések
225
15.3.2.5. Homlokzatképzés
226
15.4. Európai barokk építészeti emlékek
230
15.5. Magyarországi barokk építészeti emlékek
237
16. A 19. század építészete
243
16.1. Történelem
243
16.2. Klasszicista építészet
244
16.2.1. Klasszicista építészet jellemzői
244
16.2.1.1. Épülettípusok
244
16.2.1.2. Anyagok, szerkezetek
245
16.2.1.3. Oszlopok, tagozatok, homlokzatképzés
245
16.2.2. Európai klasszicista építészeti emlékek
246
16.2.3. Magyarországi klasszicista építészeti emlékek
248
16.3. A romantika építészete
252
16.4. Historizáló építészet
253
16.4.1. Európai historizáló építészeti emlékek
254
16.4.2. Magyarország historzáló építészeti emlékei
257
16.5. A szecesszió építészete
261
16.5.1. A szecessziós építészet jellemzői
261
16.5.2. Európa szecessziós építészeti emlékei
261
16.5.3. Magyarország szecessziós építészeti emlékei
263
17. A 20. század első felének építészete
265
17.1. A modern építészet kialakulása
265
17.2. A modern építészet megjelenése hazánkban
271
18. Kortárs építészet
273
18.1. Posztmodern építészet
274
18.2. Minimalista építészet
276
18.3. Dekonstruktív építészet
278
18.4. High-tech építészet
280
18.5. Organikus építészet
282
18.6. Hazai kortárs építészet
282
19. Műemlékvédelem
285
19.1. A műemlékvédelem kialakulása, története
285
19.1.1. A műemlékvédelmi törekvés megjelenése
285
19.1.2. A műemlékvédelem intézményesülése
286
19.1.3. A 19. századi purista szemlélet
287
19.1.4. A modern műemlékvédelem kialakulása
288
19.1.5. A műemlékvédelem irányelveinek fejlődése a 20. században
289
19.1.5.1. A műemlékvédelem irányelveit meghatározó nemzetközi charták
289
19.5.2.3. Örökségvédelmi engedély
289
19.2. A hazai műemlékvédelem kialakulása és fejlődése
290
19.2.1. Műemlékvédelmi törekvések a középkorban
290
19.2.2. A műemlékvédelem intézményesülése a 19. században
290
19.2.3. Purista helyreállítási munkák
291
19.2.3.1. A kassai Szent Erzsébet-székesegyház újjáépítése
291
19.2.3.2. A pécsi székesegyház újjáépítése
291
19.2.3.3. A Budavári Palota újjáépítse
292
19.2.4. A hazai műemlékvédelem intézményei a 20. században
293
19.3. A műemlékvédelem tárgyai
294
19.3.1. A műemlék
294
19.3.2. Műemléki területek
295
19.3.3. Helyi védettség
295
19.4. A műemlékvédelem feladata
296
19.5. A műemlékvédelem hazai szervezeti felépítése
296
19.5.1. A műemlékvédelem intézményei
296
19.5.2. Hatósági feladatok
298
19.5.2.1. Eljáró hatóságok
298
19.5.2.2. Műemlék védetté nyilvánítása
298
19.5.2.4. Örökségvédelmi engedélyezési eljárás
300
19.5.3. Műemlékekre vonatkozó korlátozások
300
19.5.4. Hatósági kötelezések, bírságok
300
19.6. A műemlékvédelem nemzetközi szervezetei
301
19.7. Műemlékek helyreállításának előkészítése
303
19.8. Romok védelme és konzerválása
307
19.9. Műemlékek védelme és helyreállítása hazánkban
309
19.9.1. Lakó- és intézményi épületek
309
19.9.2. Egyházi épületek
312
19.9.3. Népi építészeti emlékek
315
19.9.4. Történeti együttesek
317
19.9.5. Történelmi kertek
319
19.9.6. Képzőművészeti alkotások
320
20. Kérdések és gyakorlófeladatok
321
