GS-1-17
Szerző(k):
Bársony István - Szerényi Attila - Szerényi István
Kőműves leszek I.
ISBN: 978 615 6719 08 9
Digitális terjedelem: 224 oldal
Nyomtatott terjedelem: 224 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2024
Foglalkozás(ok):
Kőműves
Tankönyvvé minősítési határozat
17
29
38A kőműves szakma lényegében egy épület teljes megvalósulási folyamatában jelen van. Ez a tankönyv – amely a háromkötetes sorozat első kötete – az építési folyamat általános technológiai sorrendjét követve ismerteti a kőműves feladatait az építési helyszínre vonulástól az alépítményi munkák befejezéséig.
A tankönyv nagy hangsúlyt fektet a technológiai sorrendiségre. Ezt tükrözi a fejezetek egymásutánisága, illetve a fejezeteken belül számos munkafolyamatot lépésekre bontása. A teljes könyvben blokkszerűen egymásra épülő, rövid, átlátható ismeretanyagok követik egymást. A szerkezetalakítás, anyagismeret és eszközhasználat mellett számos pontban megemlítünk hibás eljárásokat és ezek következményeit is. A törzsanyaghoz kiegészítésként kisebb informatív olvasmányok illeszkednek.
A tankönyv gazdagon illusztrált, fotók, részletgazdag rajzok, axonometrikus ábrák segítik a tanulást.
A tankönyv újszerű kiegészítése egy olyan digitális melléklet, amely egy fiktív projektház (családi ház) részletes rajzi tervdokumentációját tartalmazza (építészeti tervek, tartószerkezeti tervek + talajvizsgálati jelentés). A tankönyvben számos ismeretanyag és feladat kapcsolódik a digitális melléklethez (ezt az adott oldalon külön jelöljük). Ennek célja, hogy a tanuló minél jobban elsajátítsa a rajzolvasást és a műszaki rajzok alkalmazását az ábrázolt szerkezetek gyakorlati megvalósítása során. Ez a melléklet a nagy terjedelme miatt nem része a nyomtatott tankönyvnek, csak digitális (pdf) formátumban érhető el (letölthető).
A tankönyvben több száz feladat található, ezek jelentős része közvetlenül a közölt ismeretanyaghoz kapcsolódik. Újszerű feladattípus a hibás, helytelen megoldások felismerésére, elkerülésére való ösztönzés. A digitális kompetencia fejlesztésére is hangsúlyt helyezve számos feladat alapja az internetes keresés, a weboldalakon történő tájékozódás.
Sikeres tanulást kívánunk minden olvasónak!
A könyv szerzői, szerkesztői és a kiadó
1. Kőzetek, talajok
7
1.1. A kőzetek csoportosítása
7
1.2. A talajok fogalma
9
1.3. A talajok csoportosítása, talajfajták
10
1.3.1. Szerves talajok
10
1.3.2. Szervetlen talajok
11
1.4. Talajvíz és talajnedvesség
12
1.4.1. Talajvíz
12
1.4.2. Talajnedvesség
12
1.5. Talajvizsgálati jelentés
13
1.5.1. A talajvizsgálati jelentésben közölt információk
13
1.5.2. A talajvizsgálati jelentés javaslatai földmunkákhoz
14
2. Felvonulás építési helyszínre
15
2.1. Felvonulás
15
2.2. A felvonulás létesítményei
16
2.2.1. Ideiglenes létesítmények
16
2.2.2. Ideiglenes közműellátás
16
2.2.3. Az építési terület funkcionális felosztása
17
2.3. A felvonulás menete
18
2.4. Környezetvédelem
18
3. Az alépítmények kitűzése
19
3.1. A kitűzés fogalma, feladatai
19
3.1.1. A kitűzés fogalma
19
3.1.2. Kitűzési feladatok
19
3.1.3. A kőműves által végezhető kitűzési feladatok
20
3.2. Egyszerű kitűzési feladatok terepen
21
3.2.1. Mérő- és jelölőeszközök
21
3.2.2. Egyenes két végpontja közötti pont kitűzése
23
3.2.2.1. Egyenesbe állás beintéssel
23
3.2.2.2. Egyenesbe állás szögprizmával
24
3.2.3. Egyenes meghosszabbítása
24
3.2.4. Egyenesre merőleges egyenes kitűzése
25
3.2.4.1. Talppont keresése szögprizmával
25
3.2.4.2. Derékszög kitűzése szögprizmával
25
3.2.5. Párhuzamos egyenes kitűzése
26
3.2.6. Kör kitűzése
27
3.3. Magasságmérés, szintezés
28
3.3.1. Magassági méretek
28
3.3.2. Szintezés szintezőműszerrel
29
3.3.2.1. Optikai szintezőműszer
29
3.3.2.2. Az állótengely függőlegessé tétele
30
3.3.2.3. A szintezés menete
31
3.3.3. Szintezés lézeres szintezőkkel
32
3.3.4. A szintezés pontosságát befolyásoló hibák
32
3.3.5. Hidrosztatikai szintező alkalmazása
33
3.4. Az épület helyének kitűzése
34
3.4.1. Poláris kitűzés mérőállomással
34
3.4.1.1. Mérőállomás
34
3.4.1.2. Poláris kitűzés
35
3.4.2. Kitűzés GNSS-rendszert alkalmazva
36
3.5. A földmunkák kitűzési feladatai
37
3.5.1. Zsinórállvány
37
3.5.2. A zsinórállvány elkészítése
38
3.5.3. A munkagödör/pincetömb kijelölése és ellenőrzése
39
3.5.4. A sávalap helyének kitűzése
41
3.5.5. A pontalapok helyének kitűzése
42
4. A talaj víztelenítése
43
4.1. A talaj víztelenítésének szükségessége
43
4.2. A talaj víztelenítési módjai
44
4.2.1. Nyílt víztartás
44
4.2.2. Talajvízszint-süllyesztés
44
4.2.2.1. Gravitációs talajvízszint-süllyesztés
45
4.2.2.2. Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés
45
4.2.3. Elektroozmózis
46
4.2.4. Talajfagyasztás
46
5. Földmunkák
47
5.1. A földmunkák csoportosítása
47
5.1.1. A földmunkák típusai és technológiai sorrendjük
47
5.1.2. Gépi és kézi földmunka
48
5.1.2.1. Földmunkagépek
48
5.1.2.2. Kézi földmunka
49
5.2. A földmunkák meghatározása műszaki dokumentáció alapján
50
5.3. A földmunkák menete
51
5.3.1. Irtási munkák
51
5.3.2. A termőtalaj eltávolítása
51
5.3.3. Földkiemelés
52
5.3.3.1. Az alapárok kialakítása
52
5.3.3.2. A munkagödör kialakítása
53
5.3.4. Deponálás
54
5.3.5. Elszállítás
54
5.3.6. A munkagödör megtámasztása
55
5.3.7. Visszatöltés, feltöltés
56
5.3.8. Tömörítés
57
5.3.9. Tereprendezés
57
5.4. Földmunka lejtős terepen
58
5.5. A földmunkát befolyásoló rendkívüli helyzetek
59
5.5.1. Ismeretlen közművezeték
59
5.5.2. Régészeti leletek
60
5.5.3. Ismeretlen pincék, üregek, járatok
61
5.5.4. Robbanószerkezetek
61
5.5.5. Beomlás, földcsuszamlás
62
6. Beton
63
6.1. A beton fogalma, alkalmazása
63
6.2. A beton összetevői
64
6.2.1. Kötőanyag (cement)
64
6.2.1.1. A kötőanyagok fogalma, csoportosításuk
64
6.2.1.2. A cement fogalma
64
6.2.1.3. A cement alapanyagai, előállítása
65
6.2.1.4. A cement hidratációja (kötés, szilárdulás)
65
6.2.1.5. A cement kötését befolyásoló tényezők
66
6.2.1.6. A cement minőségét meghatározó tulajdonságok
66
6.2.1.7. A cement jelölése, cementfajták
67
6.2.1.8. A cementek kiszerelése, tárolása, szállítása
68
6.2.2. Keverővíz
69
6.2.3. Adalékanyagok
70
6.2.3.1 Szemnagyság
70
6.2.3.2. Szemmegoszlás
71
6.2.3.3. Agyagiszap-tartalom
71
6.2.3.4. Az adalékanyagok minőségi osztályozása
72
6.2.3.5. Kavics, homokos kavics
73
6.2.3.6. Könnyű adalékanyagok
73
6.2.3.7. Kiegészítő anyagok
73
6.2.4. Betonadalékszerek
74
6.2.4.1. A betonadalékszerek csoportjai
74
6.2.4.2. Az adalékszerek alkalmazása
75
6.2.4.3. Az adalékszerek összekeverhetősége
75
6.2.4.4. Az adalékszerek tárolása
75
6.3. A beton osztályozása, jelölése
76
6.3.1. Osztályozási szempontok és betontípusok
76
6.3.1.1. Kötőanyag szerinti osztályozás
76
6.3.1.2. Adalékanyag szerinti osztályozás
76
6.3.1.3. Konzisztencia szerinti osztályozás
77
6.3.1.4. Technológia szerinti osztályozás
77
6.3.1.5. Különleges tulajdonságok szerinti osztályozás
77
6.3.1.6. Nyomószilárdság szerinti osztályozás
78
6.3.1.7. Testsűrűség szerinti osztályozás
78
6.3.1.8. A betonok környezeti osztályai
78
6.3.2. A betonok jelölése
80
6.4. A friss beton tulajdonságai
81
6.4.1. Betonösszetétel (receptúra)
81
6.4.2. Víz-cement tényező
82
6.4.3. Konzisztencia
82
6.4.4. Bedolgozhatóság
82
6.4.5. Levegőtartalom, testsűrűség
83
6.4.6. Telítettség
83
6.4.7. Zöldszilárdság
83
6.5. A megszilárdult beton tulajdonságai
84
6.5.1. Testsűrűség és tömörség
84
6.5.2. Hidrotechnikai tulajdonságok
84
6.5.3. Szilárdsági tulajdonságok
85
6.5.4. Hőtechnikai jellemzők
85
6.5.5. Alakváltozási tulajdonságok
85
6.6. Különleges betonok
86
6.6.1. Gyorsan és lassan szilárduló betonok
86
6.6.2. Könnyűbetonok
86
6.6.3. Szálerősítésű betonok
87
6.6.4. Nagy szilárdságú betonok
87
6.6.5. Kopásálló betonok
87
6.6.6. Savaknak, lúgoknak ellenálló beton
87
6.6.7. Hő- és tűzálló betonok
88
6.6.8. Vízzáró beton
88
6.6.9. Fagyálló beton
88
6.6.10. Sugárvédő beton
89
6.6.11. Látszóbeton
89
6.6.12. Öntömörödő beton
89
6.6.13. Szűrőbeton
90
7. Zsaluzatok
91
7.1. A zsaluzat fogalma, osztályozása
91
7.2. A zsaluzatok szerkezeti részei
92
7.3. Zsaluzóanyagok, elemek
93
7.3.1. Fa zsalutáblák
93
7.3.2. Előregyártott faanyagú zsalutáblák
94
7.3.3. Egyéb zsaluzó faelemek
94
7.3.4. Hagyományos kötőelemek
95
7.3.5. Előregyártott tartó- és megtámasztó elemek
96
7.4. Korszerű zsalurendszerek
97
7.4.1. Fatartós zsaluzati rendszerek
97
7.4.2. Fém keretvázas zsaluzati rendszerek
97
7.4.3. Műanyag zsaluzati rendszerek
97
7.5. Különleges zsaluzási módok
98
8. Vasbeton
99
8.1. A vasbetonról
99
8.1.1. A beton és acél együttes alkalmazása
99
8.1.2. A vasbeton alkalmazásának előnyei és hátrányai
100
8.2. Betontakarás
101
8.2.1. A betontakarás fontossága
101
8.2.2. A betontakarás biztosítása
102
8.3. Betonacélok
103
8.3.1. Vas és acél
103
8.3.2. Az acél jellemzői
104
8.3.3. Acélipari termékek
104
8.3.4. A betonacélok fajtái, jelölésük
105
8.3.5. Betonacél hálók
106
8.3.6. Fémek korróziója
107
8.4. A vasalás kialakítása
108
8.4.1. A vasalás részei, acélbetétek megnevezései
108
8.4.2. A vasalás kialakítására vonatkozó szabályok
110
8.4.2.1. A betonacélok közötti távolság
110
8.4.2.2. A betonacélok hajlítási átmérője
110
8.4.2.3. A betonacélok végeinek kialakítása
111
8.4.2.4. A betonacélok toldása
111
8.4.2.5. A bordás acélbetétű hegesztett hálók toldása
112
8.5. Vasalási tervek
113
8.5.1. A vasalási tervek tartalma
113
8.5.2. Alapozás vasalási terve – alaprajz és metszet
114
8.5.3. Részletrajzok
115
8.5.4. Vasalási rajzokon megadott jelölések
115
8.5.5. Leszabási rajz, kivonat
116
8.5.6. Vaskimutatás
116
8.6. Vasszerelés
117
8.6.1. A vasalás kialakításának helyszínei
117
8.6.2. A betonacélok feldolgozása
118
8.6.2.1. Egyengetés
118
8.6.2.2. Méretre vágás
118
8.6.2.3. A betonacélok hajlítása
119
8.6.3. A vasalás helyszíni összeszerelése
120
8.6.3.1. Betonacélok kiosztása, elhelyezése vasbeton lemezekben
120
8.6.3.2. Gerendák, koszorúk, pillérek vasszerelése
121
8.6.3.3. Betonacélok kötözése
121
8.6.3.4. Hegesztett hálók elhelyezése
122
9. Betontechnológia
123
9.1. Beton előállítása üzemben
123
9.1.1. Betontervezés
123
9.1.2. Betonkeverő üzemek, betongyárak
123
9.2. Helyszínen kevert beton
124
9.2.1. Az alkotórészek előkészítése
124
9.2.2. Az alkotórészek mérése
125
9.2.3. Kézi betonkeverés
126
9.2.4. Gépi betonkeverés
127
9.2.4.1. Szabadon ejtő keverő
127
9.2.4.2. Betonkeverés szabadon ejtő keverővel
128
9.2.4.3. Betonkeverés kényszerkeverővel
129
9.2.5. Üzemben előkészített földnedves beton helyszíni bekeverése
130
9.3. A beton szállítása
131
9.3.1. Kis mennyiségű beton szállítása
131
9.3.2. Beton szállítása billenőplatón
131
9.3.3. Beton szállítása mixerkocsival
132
9.3.4. Beton szállítása betonkonténerrel
132
9.3.5. Beton szállítása csővezetéken, betonszivattyúk
133
9.3.5.1. Vontatható betonszivattyú
133
9.3.5.2. Önjáró gémes betonpumpa
134
9.3.5.3. Mixerkocsira szerelt betonpumpa (pumix)
134
9.4. A beton bedolgozása
135
9.4.1. A zsaluzat ellenőrzése, előkészítése
135
9.4.2. A vasalás ellenőrzése
135
9.4.3. A beton öntése, eldolgozása
136
9.4.3.1. Beton öntése kézi eszközökkel
136
9.4.3.2. Beton öntése betonpumpával
136
9.4.3.3. Beton öntése mixerkocsiból
137
9.4.3.4. A betonbedolgozás általános szabályai
137
9.4.4. A beton tömörítése
138
9.4.4.1. Kézi tömörítés
138
9.4.4.2. Gépi tömörítés
139
9.4.5. Munkahézagok
140
9.4.6. Mozgási hézagok (dilatációk)
141
9.4.7. A friss beton simítása
142
9.4.8. Gépi betonsimítás
142
9.5. A beton utókezelése
143
9.5.1. Utókezelés melegben
143
9.5.2. Utókezelés hidegben
144
9.6. Különleges betonozási technológiák
145
9.6.1. Lőtt beton (torkrét beton)
145
9.6.2. Víz alatti betonozás
145
9.6.3. Vákuumbeton
146
10. Alapozási munkák
147
10.1. Az alapok fogalma, csoportosítása
147
10.1.1. Az alapok fogalma
147
10.1.2. Alapozási sík
148
10.1.3. Az alapok csoportosítása
149
10.2. Sávalapok
150
10.2.1. A sávalap fogalma
150
10.2.2. A sávalapok régi kialakításai
150
10.2.3. A sávalapok ábrázolása műszaki rajzokon
151
10.2.3.1. Alapozási tervek
151
10.2.3.2. A sávalap ábrázolása
151
10.2.4. A sávalap lépcsőzése
152
10.2.5. Beton és vasbeton sávalap készítése
153
10.2.5.1. Sávalap kitűzése, ellenőrzése
153
10.2.5.2. Földmunka – alapárok kiásása
154
10.2.5.3. Vasalás kialakítása alapárokban (szükség esetén)
155
10.2.5.4. Sávalap betonozása
156
10.3. Gerenda- és gerendarácsalapok
157
10.3.1. A gerenda-. és gerendarácsalapok alkalmazása, típusai
157
10.3.2. A gerenda- és gerendarácsalapok kialakítása
158
10.4. Pontalapok
159
10.4.1. A pontalapok fogalma, típusai
159
10.4.2. A pontalapok ábrázolása műszaki rajzokon
160
10.4.3. Monolit vasbeton pontalapok készítése
161
10.4.4. Előregyártott pontalapok elhelyezése
162
10.5. Lemezalapok
163
10.5.1. A lemezalapok alkalmazása, típusai
163
10.5.2. A lemezalapok ábrázolása műszaki rajzokon
164
10.5.3. Lemezalapok készítése
165
10.5.3.1. Szerelőbeton készítése
165
10.5.3.2. Lemezalap vasalása, zsaluzása betonozása
166
10.5.4. Fagyhatár feletti lemezalap
167
10.6. Cölöpalapozások
168
10.6.1. A cölöpalapok fogalma, típusai
168
10.6.2. A cölöpalapok szerkezeti felépítése
169
10.6.3. Előregyártott vasbeton cölöpalapok
170
10.6.3.1. Az előregyártott vasbeton cölöpök szerkezete, alkalmazása
170
10.6.3.2. Az előregyártott cölöpök talajba juttatása
170
10.6.4. Monolit vasbeton cölöpalapok
171
10.6.4.1. A monolit vasbeton cölöpök szerkezete, alkalmazása
171
10.6.4.2. Köpenycső nélküli cölöpalapozások
172
10.6.4.3. Visszanyert köpenycsöves cölöpalapozás
173
10.6.4.4. Mikrocölöp
173
10.7. Kútalapozás
174
10.7.1. A kútalapok szerkezeti felépítése, alkalmazása
174
10.7.2. Kútalapok kialakítása
175
10.8. Résfalas alapozás
176
10.8.1. A résfal fogalma, alkalmazása
176
10.8.2. A résfal szerkezete, méretei
177
10.8.3. Résfalak kialakítása
178
10.9. Válaszfalak alatti alapozási módok
179
10.9.1. Nehéz válaszfalak alatti alapozások
179
10.9.2. Könnyű válaszfalak alatti alapozások
180
11. A lábazat kialakítása
181
11.1. A lábazat fogalma
181
11.2. A lábazati falak szerkezeti felépítése
182
11.3. A lábazati falak jelölése műszaki rajzokon
183
11.3.1. A lábazat ábrázolása építészrajzokon
183
11.3.2. A lábazati fal ábrázolása statikai tervrajzokon
184
11.4. A lábazati fal helyének kitűzése
185
11.5. Beton zsaluzóköves lábazat készítése
186
11.5.1. Összekötő vasalás
186
11.5.2. Zsaluzókövek elhelyezése
187
11.5.2.1. Beton zsaluzókövek
187
11.5.2.2. Az első sor (kezdősor) lerakása
188
11.5.2.3. További sorok kialakítása
189
11.5.3. Erősítővasalás beépítése
190
11.5.4. A betonmag kibetonozása
190
11.6. Monolit vasbeton lábazat készítése
191
11.6.1. A lábazati fal zsaluzata
191
11.6.1.1. Hagyományos lábazatzsaluzat
191
11.6.1.2. Korszerű lábazatzsaluzatok
192
11.6.2. Vasalás
193
11.6.3. Betonozás
193
11.7. Lábazati falak régi kialakításai
194
12. Talajon fekvő padló
195
12.1. A talajon fekvő padló szerkezeti felépítése
195
12.2. A talajon fekvő padló (alépítményi rész) rétegei
196
12.2.1. Tömörített földfeltöltés
196
12.2.2. Zúzottkő-ágyazat
197
12.2.3. Hőszigetelés
198
12.2.4. A vasalt aljzat megadása műszaki rajzokon
199
12.2.5. A vasalt aljzat kialakítása
200
12.2.5.1. Zsaluzás
200
12.2.5.2. Az elválasztó réteg leterítése
200
12.2.5.3. Vasalás
201
12.2.5.4. Betonozás
202
12.2.5.5. Utókezelés
202
13. Az alépítmények szigetelése
203
13.1. Az alépítményi szigetelések típusai, részei
203
13.2. Az alépítményi szigetelésekre vonatkozó követelmények
204
13.3. Vízszigetelő anyagok
205
13.3.1. A bitumenes lemezek típusai
205
13.3.2. A bitumenes lemezek jelölése
206
13.3.3. Bitumenes készítmények
206
13.3.4. Műanyag lemezek és bevonatok
207
13.3.5. Vízszigetelő habarcsok
207
13.3.6. Vízzáró betonok (tömegbetonok)
207
13.4. A talajnedvesség elleni szigetelés részei
208
13.5. A talajnedvesség elleni szigetelés kialakítása
209
13.5.1. A szigetelési munka folyamata
209
13.5.2. A szigetelés aljzata és előkészítése
210
13.5.3. A bitumeneslemez-szigetelések kialakítása
211
13.5.3.1. A lemezek fektetése, toldása
211
13.5.3.2. A lemezek ragasztása, hegesztése
212
13.5.4. Vízszintes falszigetelés készítése
213
13.5.4.1. A szigetelőlemez mennyiségének meghatározása
214
13.5.4.2. A szigetelőlemezek leszabása
215
13.5.4.3. Az alapfelület előkészítése
215
13.5.4.4. A lemezsávok fektetése, leragasztása
216
13.5.5. A lábazat szigetelése
217
13.5.6. Külső ajtónyílás lábazati részének szigetelése
218
Tárgymutató
219
Tartalomjegyzék
221
Irodalomjegyzék
224
