A középfokú szakképzésben mintegy harminc éve kezdődött a CAD (Computer Aided Design), azaz a számítógéppel segített tervezés oktatása. Azóta az informatika területén robbanásszerű fejlődés ment végbe. Igaz ez mind a hardverek, mind pedig a legkülönbözőbb célú szoftverek esetében is.
Az iskolák egyre nagyobb tudású számítógépekkel rendelkeznek, és a szoftverfejlesztők szinte évenként újabb és újabb verziójú programokkal jelennek meg a piacon. Ma már igen sokféle tervezőprogram áll az iskolák rendelkezésére, amelyekhez ők és a tanulóik – a képzési idő alatt – gyakorlatilag ingyenesen férhetnek hozzá.
Megállapítható, hogy az egyes szakterületeken – elektronika, építőipar, gépészet stb. – dolgozók mindennapos feladataikat ma már csak a legkorszerűbb szakmai szoftverek aktív felhasználásával tudják versenyképes szinten ellátni. A gépiparban alkalmazott gyártástechnológia zömében CNC-vezérlésű szerszámgépeken valósul meg, melyekhez a terveket 3D tervezőszoftverekkel készítik. A sokféle program közös jellemzője, hogy a tervezés egy 3D-s digitális prototípus létrehozásával kezdődik. A modellről azután könnyen generálható „papíralapú” műszaki rajz. Emellett lekérdezhetjük a tárgy fizikai jellemzőit, elkészíthetjük a termék szemléltető vagy akár már funkcionális modelljét is 3D-nyomtatással.
Az eddig leírtak alapján belátható, hogy a tisztán 2D-s CAD- szoftverek – néhány speciális kivételtől eltekintve – egyre inkább a háttérbe szorulnak. Mivel a szakképzés óraszámai korlátozottak, megfontolandó az áttérés a 3D-alapú tervező szoftverek oktatására. Indokolja ezt az is, hogy ezek a progra-mok rendkívüli módon fejlesztik a tanulók térlátását, a kreatív fantáziájukat és ezáltal erős motiváló erővel rendelkeznek.
Ahhoz, hogy bármilyen CAD-szoftver eredményesen tanítható/tanulható legyen, szükséges bizonyos alapfeltételek megléte. A tanulóknak rendelkezniük kell stabil sík- és térmértani tudással, továbbá ismerniük kell a műszaki rajz alapjait. Mindezeken felül legyen kellő informatikai kultúrájuk, és tudják biztonságosan kezelni a személyi számítógépet is.
Ez a kiadvány a 3D-tervezés alapismereteinek elsajátítását szeretné megkönnyíteni. Bár sok a hasonlóság a különféle tervezőprogramok között, a tanulás során elég nehéz lenne „keverni” azok kezelőfelületeit, parancsikonjait, menürendszerét stb. Ezért itt csak az AIP-program lehetőségeit mutatjuk be. Aki elsajátítja a tervezést ebben a szoftverkörnyezetben, annak – az eddigi tapasztalatok szerint – nem okoz különösebb gondot átállni bármely más hasonló programra.
Sok sikert kíván a 3D-tervezés világában való kezdeti lépésekhez
A szerző
1. Ismerkedés az Inventor programmal
7
1.1. A program néhány jellemzője
7
1.3. Lapok, panelek és parancsikonok
8
1.3.1. A Vázlat lap paneljei (Sketch)
8
1.3.2. A 3D Model lap paneljei
9
1.3.3. Az Összeállítás lap paneljei (Assemble)
10
1.3.4. A Nézetek elhelyezése lap paneljei (Place Views)
11
1.3.5. A Rajzfeliratok lap paneljei (Annotate)
11
1.4. A menütallózó lehetőségei (az Új fájl aktiválva)
12
1.5. Fájltípusok az Inventorban
12
1.7. Új fájl létrehozása
13
1.8. Helyi menük, billentyűkombinációk és funkcióbillentyűk használata
14
1.9. Munkasajátosságok létrehozása
15
1.9.1. Munkatengely létrehozása (Work Axis)
15
1.9.2. Munkasík létrehozása (Work Plane)
15
1.9.3. Munkapont létrehozása (Work point)
15
2. Alkatrész szerkesztése (Part)
19
2.1. Egy új alkatrész szerkesztésének általános munkamenete
19
2.2. Vázlatalapú sajátosságok alkalmazása
20
2.2.1. Kihúzás (Extrude)
20
2.2.2. Megforgatás (Revolve)
22
2.2.4. Borda (Rib) és egyéb merevítők
24
2.2.5. Pásztázás (Loft)
25
2.2.7. Dombornyomás/gravírozás (Emboss)
28
2.2.8. Matrica (Decal)
29
2.2.9. Származtatás (Derive)
30
2.2.10. Importálás (Import)
31
2.2.11. Kiterítés (Unwrap)
31
2.3. Elhelyezett sajátosságok
32
2.3.1. Élek lekerekítése (Fillet)
32
2.3.2. Élek letörése (Chamfer)
33
2.3.6. További speciális lehetőségek a Módosítás lapról (Modify)
37
2.3.7. Kiosztás (Pattern)
40
3. Fémlemez alkatrészek modellezése (Sheet Metal)
45
3.2. Profilhajlítás (Contour Flange)
47
3.3. Hengerlő hajlítás (Contour Roll)
47
3.4. Pásztázott karima (Lofted Flange)
47
3.5. Peremezés (Flange)
48
3.8. Lyukasztószerszám (Punch Tool)
50
3.9. Lemezsarok lekerekítése és letörése (Corner Round és Corner Chamfer)
50
3.10. Sarokkialakítás (Corner Seam)
51
3.11. Élhajlítás (Fold)
51
3.14. Szétnyit (Unfold) és Újból összehajt (Refold)
53
3.15. Teríték (Flat Pattern)
53
4. Összeállítások létrehozása (Assembly)
57
4.1. Alkatrészek elhelyezése
57
4.1.1. Az első alkatrész elhelyezése
57
4.1.2. További alkatrészek elhelyezése és mozgatása
57
4.2. Kényszerek (Constrain)
58
4.2.1. Összeállítási kényszerek (Assembly)
58
4.2.2. Mozgás kényszerek (Motion)
59
4.2.3. Átmeneti kényszer (Transitional)
59
4.2.4. iTárs kényszerek (iMates)
60
4.2.5. Kényszerek meghajtása (Drive)
61
4.3. Alkatrészek kiosztása (Pattern Component)
61
4.3.1. Asszociatív alkatrészkiosztás és jellemzői
62
4.3.2. Négyszögletes alkatrészkiosztás alkalmazása és jellemzői
63
4.3.3. Poláris alkatrészkiosztás alkalmazása és jellemzői
63
4.4. Ütközésvizsgálat (Analyze Interference)
64
5. Műszaki rajzok készítése
67
5.1. A rajzlap kiválasztása és beállításai
67
5.1.1. A feliratmező magyar nyelvű módosítása
68
5.1.2. A feliratmező adatainak kitöltése
68
5.2. Vetületek létrehozása (Create Views)
69
5.2.1. A bázisnézet elhelyezése (Base View)
69
5.2.2. További vetített nézetek készítése (Projected View)
69
5.2.3. Segédnézet létrehozása (Auxiliary View)
70
5.2.4. Metszeti ábrázolás alkalmazása (Section View)
70
5.2.5. Kiemelt részlet alkalmazása (Detail View)
70
5.2.6. Átfedőnézet készítése (Overlay View)
71
5.2.7. Vázlatnézet alkalmazása (Draft View)
71
5.3. A vetületek módosítása (Modify), ábrázolási egyszerűsítések
72
5.3.1. Kitöréses metszet készítése (Break Out)
72
5.3.2. Törésvonallal megszakított ábrázolás (Break)
72
5.3.3. Szelvénynézet (Slice)
73
5.3.4. Nézet vágása (Crop)
73
5.3.5. Rajznézetek igazítása
74
5.3.6. Rajznézetek elforgatása
74
5.4. Méretmegadás (Dimension) a műszaki rajzokon
75
5.4.1. Középpontjelek és középvonalak
75
5.4.2. A méretstílusokról (Dimension Style)
76
5.4.3. A rajzméretek (General Dimension) elhelyezése, a mérethálózat kialakítása
76
5.4.4. A rajzméret panel lehetőségei (Dimension)
78
5.4.5. Modellméretek átvétele (Retrieve Model Annotation)
78
5.4.6. Mérettűrések megadása
80
5.4.7. Rajzi megjegyzések, egyszerűsített méretmegadás
82
5.4.8. Érdességi jelek, geometriai tűrés és egyéb szimbólumok elhelyezése
82
5.4.9. Megjegyzések (Text) és Mutatóvonalas szöveg (Leader Text)
82
5.5. Táblázatok (Table)
83
5.5.1. Alkatrészlista (Parts List)
83
5.5.2. Furattáblázatok (Hole Table)
85
5.5.3. Revíziós táblázat (Revision Table)
85
5.5.4. Általános táblázatok (Table)
85
5.6. Rajzok közzététele és a rajzlapok nyomtatása
86
6. Prezentáció készítésének alapjai
89
6.1. A prezentáció menüszalag elemei és a modell megnyitása
89
6.2. Alkatrészek kimozgatása
90
6.3. Animációk szerkesztése
92
6.4. Robbantott ábra készítése (Create Drawing View)
92
6.5. Bemutatófilm készítése (Movie)
93
