GS-6-02
Szerző(k): Szerényi Attila

Műszaki mechanika

ISBN: 978 615 5720 00 0
Digitális terjedelem: 256 oldal
Nyomtatott terjedelem: 256 + 20 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2017
Foglalkozás(ok): Gépészet ágazat szakmái
Tankönyvvé minősítési határozat

Nyomtatott könyv + eBook online

Raktárállapot: raktáron , Szállítási idő: 2-6 munkanap

db
5 000 Ft

eBook online

12
14
Licenc
5 000 Ft

A könyv a gépész és közlekedésgépész szakmacsoport 9.-es tanulói számára készült. A könyvből többek között autószerelők, autóelektronikai műszerészek és gépgyártástechnológiai technikusok tanulhatnak sikerrel. Ezekhez a szakmákhoz a központi kerettanterv ugyanazt a tananyag mennyiséget írja elő - igaz eltérő óraszámban.

A könyv elméleti ismereteket is tartalmazó fejezeteit mindenhol magyarázó ábrasorral és nagy számban kidolgozott gyakorlatias szemléletű falatokkal láttuk el. Az egyre nehezedő feladatok megoldásában a gépészetben használatos előjelszabályokat, koordináta-rendszert használtuk. Emellett tanórai és otthoni keretek között megoldható feladatok segítenek a tananyag elsajátításában. Vagyis a tankönyv egyben feladatgyűjtemény is. Mindezt a tipográfiai szempontból is átgondolt, átlátható, strukturált, könnyen kezelhető felépítés segíti. A könyv olvasmány formátumban előremutató céllal olyan ismeretanyagot is tartalmaz, amelyek elsajátítása a később felsőfokon továbbtanuló diákok számára nyújt segítséget.

A fizikai alapok ismétlése után a legfontosabb statikai alapfogalmak, illetve a statika alaptételei következnek. Az egyensúly különböző eseteinek vizsgálata után a kényszerek típusait mutatjuk be. A könyv a tartók keresztmetszeti jellemzőinek számításával folytatódik, ahol a terület, a súlypont és az inercia számítását és szerkesztését tárgyaljuk. A 6. fejezetben csoportosítjuk a tartókat, és részletesen kidolgozott számpéldákat mutatunk be az egyszerű tartók támaszerőinek számítására. A legrészletesebben az igénybevételi ábrákkal foglalkozunk. Rövid elméleti bevezető után az egyszerűbb esetektől a bonyolultabban felé haladva mélyülünk el az igénybevételek számításában és az ábrák szerkesztésében.

A szilárdságtani alapfogalmak tisztázása után az anyagok szilárdságtani tulajdonságaival foglalkozunk. A 9. fejezettől az egyszerű igénybevételeket vesszük sorra, kezdve a húzással és a nyomással. A nyírás, hajlítás és csavarás után az összetett igénybevételekkel foglalkozunk. A könyv a hajlított tartók rugalmas alakváltozásának számolásával folytatódik.

A könyv a kinematika és a kinetika témaköreivel zárul. Itt is - hasonlóan az előzőekhez - számos megoldott és megoldandó feladaton keresztül sajátítható el a tananyag.

A könyvhöz egy 20 oldalas melléklet is tartozik. Ebben olyan táblázatokat gyűjtöttünk össze, amelyeket a könyv nem tartalmaz, de a feladatok megoldásához használtunk. Ez a táblázat-gyűjtemény jól használható segédlet minden önálló munkavégzéshez (dolgozatok, házi feladatok).

 

  1. Fizikai alapismeretek
5
    1.1. Mértékegységek
5
      1.1.1. Mértékegységek átváltása
6
    1.2. A testekre ható erők
7
      1.2.1. Az erő jellemzői
7
      1.2.2. Erőfajták
8
        1.2.2.1. Koncentrált erő
8
        1.2.2.2. Vonal mentén egyenletesen megoszló erő
8
        1.2.2.2. Vonal mentén változó nagyságú megoszló erő
9
      1.2.3. Az erő vetülete, felbontása
10
    1.3. A forgatónyomaték
12
      1.3.1. Az erő forgatónyomatéka
12
      1.3.2. A forgatónyomaték számítása
12
      1.3.3. Erőpár forgatónyomatéka
13
      1.3.4. Erő és nyomaték összetétele
14
      1.3.5. Erő pontra redukálása
15
  2. A mechanika és a statika alaptételei
21
    2.1. A mechanika alaptételei
21
      2.1.1. Az általános tömegvonzás törvénye
21
      2.1.2. Newton I. törvénye (tehetetlenség)
22
      2.1.3. Newton II. törvénye (gyorsulás)
22
      2.1.4. Newton III. törvénye (hatás-ellenhatás)
22
    2.2. Az eredő és az egyensúly fogalma
22
    2.3. A statika axiómái (alaptételei)
23
  3. Síkbeli erőrendszerek eredője
25
    3.1. Közös hatásvonalú erők eredője
25
      3.1.1. Szerkesztés
25
      3.1.2. Számítás
25
    3.2. Közös metszéspontú erők eredője
26
      3.2.1. Meghatározás szerkesztéssel
26
      3.2.2. Meghatározás számítással
27
    3.3. Párhuzamos erők eredője
28
      3.3.1. Meghatározás szerkesztéssel
28
      3.3.2. Meghatározás számítással
30
    3.4. Általános helyzetű erők eredője
31
      3.4.1. Közvetlen erőösszetétel
31
      3.4.2. Kötélsokszög-szerkesztés
32
      3.4.3. Általános erőrendszer eredője
33
  4. Statikai egyensúly és kényszerek
35
    4.1. Az egyensúly
35
      4.1.1. Egyensúlyozás egy erővel
36
      4.1.2. Egyensúlyozás egy erőpárral
38
      4.1.3. Erőrendszer helyettesítése adott pontban
38
      4.1.4. Egyensúlyozás adott hatásvonalú erővel és adott ponton átmenő erővel
40
      4.1.5. Egyensúlyozás három adott hatásvonalú erővel
43
    4.2. Merev testek elmozdulása
45
    4.3. Statikai kényszerek
46
      4.3.1. Elsőfokú kényszerek
46
      4.3.2. Másodfokú kényszerek
48
      4.3.3. Harmadfokú kényszerek
48
  5. Súlypont
49
    5.1. A súlypont fogalma
49
    5.2. Egyszerű síkidomok súlypontja
50
    5.3. Összetett síkidomok súlypontja
50
      5.3.1. A súlypont szerkesztése
51
      5.3.2. A súlypont számítása
52
    5.4. Statikai nyomaték
53
    5.5. Helyzeti állékonyság - felborulás
57
  6. Tartók csoportosítása, egyszerű tartók
59
    6.1. Modell felvétele, elkülönítés
59
    6.2. A tartók fogalma
59
    6.3. A tartók csoportosítása
60
      6.3.1. Erőtani modell szerint
60
      6.3.2. Statikai modell szerint
61
    6.4. Az egyszerű tartók
62
    6.5. Statikai határozottság, határozatlanság
63
    6.6. Egyszerű tartók reakcióerőinek számítása
63
    6.7. Egyszerű tartó reakcióerőinek szerkesztése
71
  7. Igénybevételi ábrák
75
    7.1. Az igénybevételek
75
      7.1.1. Húzó-nyomó igénybevételek
76
      7.1.2. Nyíró igénybevétel
76
      7.1.3. Hajlító igénybevétel
77
    7.2. Az igénybevételi ábrák
77
    7.3. Egyszerű terhelésű kéttámaszú tartók igénybevételei
78
      7.3.1. Középen koncentrált erővel terhelt tartó
78
      7.3.2. Koncentrált erővel általános helyen terhelt tartó
79
      7.3.3. Szimmetrikusan, két koncentrált erővel terhelt tartó
80
      7.3.4. Szimmetrikusan, három koncentrált erővel terhelt tartó
81
      7.3.5. Egyenletesen megoszló erővel terhelt tartó
82
      7.3.6. Egyenletesen megoszló erővel részlegesen terhelt tartó
83
      7.3.7. Koncentrált nyomatékkal terhelt tartó
84
      7.3.8. Túlnyúló kéttámaszú tartók
85
    7.4. Konzolok igénybevételi ábrái
86
erővel terhelt konzol
86
      7.4.2. Egyenletesen megoszló erővel terhelt konzol
86
    7.5. Összefüggések az igénybevételi ábrák között
90
    7.6. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók
91
    7.7. Vegyes terhelésű konzolos tartók
100
    7.8. Vegyes terhelésű, túlnyúló kéttámaszú tartók
104
  8. Szilárdságtan, méretezések alapelvei
107
    8.1. A szilárdságtan tárgya
107
    8.2. Az igénybevételek
108
    8.3. Egyszerű igénybevételek
108
      8.3.1. Húzó és nyomó igénybevétel
109
      8.3.2. Nyíró igénybevétel
109
      8.3.3. Hajlító igénybevétel
110
      8.3.4. Csavaró igénybevétel
110
    8.4. Összetett igénybevételek
110
    8.5. Testeket felépítő anyagok szilárdsági tulajdonságai
111
      8.5.1. Homogén-inhomogén anyag
111
      8.5.2. Izotrop-anizotrop anyag
112
      8.5.3. A hőmérséklet hatása a szilárdságtani tulajdonságokra
112
      8.5.4. Egyéb hatások
112
    8.6. A szilárdsági tulajdonságok jellemzése
113
      8.6.1. Húzókísérlet
113
      8.6.2. Nyomókísérlet (törés)
116
      8.6.3. Az anyag szilárdságtani viselkedése
117
      8.6.4. Az egyenszilárdság elve
117
    8.7. A feladatok megoldása
117
      8.7.1. Szabványok használata
117
      8.7.2. Biztonsági és kombinációs tényezők
118
      8.7.3. A megengedett feszültség fogalma és számítása
118
        8.7.3.1. Normálfeszültség megengedett értéke
118
        8.7.3.2. Csúsztatófeszültség megengedett értéke
119
    8.8. Dinamikus igénybevételek
119
      8.8.1. Kifáradás jelensége
120
      8.8.2. Kifáradási határ, Wöhler-görbe
121
    8.9. Anyagok osztályozása szilárdsági tulajdonság szerint
121
      8.9.1. Rugalmas anyagok
121
      8.9.2. Képlékeny anyagok
122
      8.9.3. Rugalmas-képlékeny anyagok
122
      8.9.4. Fellazuló anyagok
122
  9. Inercianyomaték
123
    9.1. Fő inercianyomaték, főtengely
123
    9.2. Összetett síkidomok tehetetlenségi nyomatéka
126
    9.3. Fő inercianyomaték Mohr-féle körrel
129
    9.4. Az inerciasugár
129
    9.5. Keresztmetszeti tényező
132
    9.6. Keresztmetszetek belső magja
132
  10. Húzó igénybevétel
135
    10.1. Normál igénybevételek
135
      10.1.1. Normálerők
135
      10.1.2. Normálfeszültségek
136
      10.1.3. Alakváltozás
137
    10.2. Húzott rúd méretezése
138
      10.2.1. Teherbírás ellenőrzése
138
      10.2.2. Húzott rúd tervezése
138
    10.3. Hőmérséklet-változásnak kitett szerkezetek
148
      10.3.1. Lineáris (vonalas) hőtágulás
148
      10.3.2. Lineáris hőtágulás során keletkező feszültség
148
      10.3.3. Felületi hőtágulás
149
      10.3.4. Köbös hőtágulás
149
  11. Nyomó igénybevétel
153
    11.1. Nyomó igénybevételek csoportosítása
153
    11.2. Központosan nyomott, kihajlásmentes szerkezetek
154
      11.2.1. Ellenőrzés
154
      11.2.2. Tervezés
155
    11.3. Palástnyomással terhelt nyomástartó edények
158
      11.3.1. Csővezetékek ellenőrzése
158
      11.3.2. Tartályok
158
  12. Nyíró igénybevétel
163
    12.1. Nyírófeszültségek
163
    12.2. Alakváltozás nyíróerő hatására
164
    12.3. Nyírt keresztmetszet méretezése
165
      12.3.1. Teherbírás ellenőrzése
165
      12.3.2. Tervezés nyírásra
165
  13. Hajlító igénybevétel
169
    13.1. A hajlító igénybevétel típusai
169
    13.2. Egyenes hajlítás
170
      13.2.1. Alakváltozások
170
      13.2.2. Egyenes hajlításból származó feszültségek
172
      13.2.3. Méretezés egyenes hajlításra
176
        13.2.3.1. Egyenesen hajlított tartók ellenőrzése
176
        13.2.3.2. Egyenesen hajlított tartók tervezése
176
    13.3. Ferde hajlítás
180
  14. Csavaró igénybevétel
181
    14.1. Csavaró igénybevétel
181
    14.2. Csavarófeszültségek
182
    14.3. Csavaró alakváltozások
183
    14.4. Méretezés csavarásra
183
      14.4.1. Csavart rudak ellenőrzése
183
      14.4.2. Csavart rudak tervezése
184
    14.5. További keresztmetszetek csavarása
184
      14.5.1. Körgyűrű-keresztmetszet
184
      14.5.2. Vékony falú, zárt, üreges keresztmetszetek
185
      14.5.3. Téglalap-keresztmetszetek
185
  15. Kihajlás
189
    15.1. Központosan nyomott, kihajlásra hajlamos rudak
189
  16. Összetett igénybevételek
197
    16.1. Egyirányú összetett igénybevételek
197
      16.1.1. Nyírással egyidejű csavarás
197
      16.1.2. Hajlítás és egyidejű normálerő
198
    16.2. Többirányú összetett igénybevételek
203
      16.2.1. Hajlítással egyidejú csavarás
204
      16.2.2. Hajlítás és nyírás
207
        16.2.2.1. Hosszirányú nyírófeszültség
207
        16.2.2.2. Ferde nyírófeszültség
207
        16.2.2.3. Függőleges nyírófeszültség
207
        16.2.2.4. Maximális nyírófeszültség négyszögkeresztmetszetben
208
  17. Hajlított tartók rugalmas alakváltozása
211
    17.1. Az alakváltozások formája
211
    17.2. Befogott tartók alakváltozása
212
    17.3. Kéttámaszú tartó alakváltozása
215
  18. Kinematika
221
    18.1. A pont kinetikája
221
      18.1.1. Egyenes vonalú, egyenletes mozgás
222
      18.1.2. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás
222
      18.1.3. Görbe vonalú, egyenletes mozgás
228
      18.1.4. Görbe vonalú, változó mozgás
229
      18.1.5. Az egyenes és görbe vonalú mozgás összehasonlítása
229
    18.2. Merev test kinematikája
233
      18.2.1. Elemi mozgások
233
        18.2.1.1. Merev test haladó mozgása
233
        18.2.1.2. Merev test fix tengely körüli forgómozgása
233
      18.2.2. Merev test összetett mozgása
234
        18.2.2.1. Több haladó mozgás
234
        18.2.2.2. Haladó és forgó mozgás
234
  19. Kinetika
235
    19.1. Newton törvényei
235
    19.2. Vonatkoztatási rendszerek
236
      19.2.1. Inerciarendszer
236
      19.2.2. Gyorsuló vonatkoztatási rendszer
236
    19.3. D’Alembert-elv
236
    19.4. A tömegpont kinetikája
237
      19.4.1. Tömegpont mozgása egyenes pályán
237
      19.4.2. Tömegpont mozgása körpályán
241
    19.5. Mozgást gátló ellenállások
243
      19.5.1. Súrlódási ellenállás
243
      19.5.2. Kötélsúrlódás
244
      19.5.3. Gördülési ellenállás
245
      19.5.4. Vontatási ellenállás
245
    19.6. Merev testek kinetikája
249
      19.6.1. Haladó mozgást végző merev test
249
      19.6.2. Forgómozgást végző merev test
249
      19.6.3. Tömegtehetetlenségi nyomaték
249

MKIK 2016
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok - Műszaki mechanika (gépgyártástechnológiai technikus)
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok - Mechanika (autószerelő)
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok - Mechanika (autóelektronikai műszerész)

Kapcsolódó könyvek
Munka- és környezetvédelem gépészeknek
160 oldal, Kiadás: 2019
GS-6-03
Gépészeti technológiák
192 oldal, Kiadás: 2020
GS-6-04
Gépész anyagismeret I.
48 oldal, Kiadás: 2021
GS-6-10
Fémipari alapmegmunkálások
112 oldal, Kiadás: 2021
GS-6-05
Műszaki mechanika alapjai
144 oldal, Kiadás: 2022
GS-6-08