1.1. Építési és beruházási alapfogalmak
5
1.1.1. Építés, beruházás, építésszervezés
5
1.1.2. Álló- és forgóeszköz, további alapfogalmak
6
1.1.3. Az építési folyamat szakaszai
7
1.1.3.1. Az építési feladatok, a beruházási folyamat és a beruházások csoportosítása
9
1.1.4. A beruházási folyamat résztvevői és feladataik
10
1.1.4.1. Szerződések a beruházási folyamat szereplői között
11
1.1.4.2. A legfontosabb szereplők feladatai
13
1.1.4.3. Az építési folyamathoz kapcsolódó további szereplők
15
2. A beruházások szervezése, előkészítése
17
2.1. Beruházások szervezése
17
2.1.1. Térbeli szervezés, organizáció
18
2.1.3. Beruházás szervezési módok
20
2.2. A beruházások előkészítési időszaka
23
2.2.1. Programalkotás és az engedélyezés
24
2.2.1.1. A mérnökszolgáltató és a tervező kiválasztása
24
2.2.1.2. A beruházás programjának meghatározása
26
2.2.1.3. A tervezés folyamata, szakaszai
28
2.2.1.3.1. Tervezést megalapozó tervműveletek
30
2.2.1.3.2. Tervezési folyamat belső tervműveletei
32
2.2.1.3.3. Hatósági engedélyezéseket megalapozó dokumentumok
32
2.2.1.3.4. A megvalósítást elősegítő tervműveletek
33
2.2.1.3.5. Az üzemeltető tevékenységét támogató tervműveletek
33
2.2.1.3.6. A beruházások jogi környezete, hatósági eljárások
34
2.2.3.2. A megvalósítás előkészítése
36
2.2.3.2.1. A tervdokumentációk felülvizsgálata
36
2.2.3.2.2. A vállalatba adás
38
2.2.3.2.3. Az építési szerződés
42
3. A kivitelezés szervezése
47
3.1. Építésirányítás típusai és módjai
47
3.1.1. A „kézivezérlés”
48
3.1.2. Fővállalkozási és generálvállalkozási konstrukció
48
3.1.4. A független „Mérnök”
49
3.1.5. A projektszemléletű irányítás
50
3.2. A megvalósítás helyszíni előkészítése
54
3.2.1. A felvonulás előkészítése
54
3.2.2. Munkaterület átadás-átvétel
56
3.2.3. A tényleges felvonulás
58
3.2.4. Rendkívüli helyzetek műszaki vonatkozásai
59
3.2.4.1. Régészeti leletek
60
3.2.4.2. Anyagok, eszközök, berendezések eltulajdonítása
61
3.2.4.3. Robbanóanyag, lőszer fellelése
61
3.2.4.4. A talaj vegyi anyagokkal való szennyezettsége
62
3.2.4.7. Rendkívüli események, kármegelőzés, kárelhárítás
64
3.3. Építéshelyi adminisztráció
64
3.3.1.1. Az e-napló vezetése
68
3.4. Személyi, tárgyi és szervezési-működésifeltételek biztosítása
69
3.4.1. Mérnökszolgáltató szakembereivel szembeni személyi és tárgyi feltételek
69
3.4.2. A Vállalkozó szolgáltató szakembereivel szembeni személyi és tárgyi feltételek
70
3.5. Műszaki ellenőrzés, minőségbiztosítás
72
3.5.1. Az építési műszaki ellenőr, a vállalkozó és a felelős műszaki vezető
73
4. A kivitelezés befejező szakasza
79
4.1. A kivitelezés befejező szakasza
79
4.1.1. A készre jelentés
79
4.1.2. A munkák teljesítésigazolási rendszere
80
4.1.3. Üzempróbák, próbaüzem
83
4.1.4. Műszaki átadás-átvétel
86
4.1.5. Technológiai szerelés, berendezés, felszerelés
89
4.1.6. Használatba vétel, üzembe helyezés
91
4.2. Átadás utáni feladatok
94
4.2.1. A beruházás elszámolása
94
4.2.1.1. Többlet- és pótmunkák elszámolása
95
4.2.2. A szavatossági és jótállási időszak
98
5. Köéltségvetés és árképzés az építőiparban
101
5.1. A költségvetés helye és szerepe
101
5.2. A költségvetés készítésének célja, funkciója
103
5.2.1. Tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéseként
103
5.2.2. A munka mennyiségi meghatározása
104
5.2.3. A munka minőségi meghatározása
104
5.2.4. A munka költségeinek megállapítása
105
5.2.5. A költségvetés alkalmas lehet gazdaságossági vizsgálathoz szükséges információk előállításához
105
5.2.6. Biztosíthatja a versenysemlegességet az alkalmazott termékek kiválasztása során
105
5.3. A költségvetések, költségbecslések fajtái, jellemzői
106
5.3.1. A készítés célja szerinti költségvetésfajták
106
5.3.2. Részletesség szerinti költségvetésfajták
107
5.3.3. Az árképzés módszere szerintiköltségvetésfajták
108
5.3.4. Az árképzés pontossága szerinti költségvetésfajták
108
5.4. A költségvetés, költségbecslés készítéséhez használt tételrendek
109
5.4.1. Az alkalmazói igény és a tételrendek részletességének összefüggései, jellemzői
109
5.4.2. A szerkezet – szerkezeti elem részletességű tételrendek
111
5.4.3. A komplex szerkezet részletességű tételrend
116
5.4.3.1. ÖN alapú komplex tételrend
116
5.4.3.2. Építőipari Költségbecslési Segédlet
116
5.5. A költségvetés felépítése, készítésének lépései
117
5.5.1. A költségvetési kiírás
118
5.5.2. A mennyiségek meghatározása – mennyiségszámítás, idomterv
120
5.5.2.1. Méretszámítás
120
5.5.2.3. Anyagkivonat
121
5.5.3. A költségvetések tagolása
122
5.5.3.1. A munkanemek szerinti tagolás
122
5.5.3.2. A fejezetek szerinti tagolás
123
5.5.3.3. A funkcionális építményelemenkénti tagolás
124
5.6.1. Az árséma, az ár elemei
125
5.6.2. Egy Magyarországon elterjedt, széles körben alkalmazott árséma
126
5.6.2.1. Az anyagköltség (A)
126
5.6.2.2. Az építési díj számítása elkülönített fedezettel (D)
129
5.6.2.3. Az építési díj számítása rezsiórabérrel
132
5.6.3. A közvetlen költségeken túli költségtényezők
134
5.6.3.1. Az anyagigazgatási költség
135
5.6.3.2. A pótlékok és felárak
136
5.6.3.3. A bruttó fedezet (központi fel nem osztható költségek)
137
5.6.3.4. A tartalékkeret
138
5.6.3.5. Az árkockázati fedezet
139
5.6.3.6. Költségtérítések
140
5.6.3.7. Ideiglenes melléklétesítmények költségei
140
5.7. A költségek összesítése
141
5.7.1. A költségvetés összesítője
141
6. Építési munkák szervezése: organizáció
149
6.1. Az építésszervezés
149
6.1.1. A termelésszervezés
150
6.1.2. Az organizációs tervezés, kockázatelemzés
154
6.1.2.1. A kockázatelemzés lépései
159
6.1.3. Az ideiglenes létesítmények, ellátóhálózatok
160
6.1.3.1. Felvonulási épületek, építmények, utak
160
6.1.3.2. Energia- és közműellátás
162
6.1.3.3. Az építéshez szükséges anyagok, gyártmányok tárolása
164
7. Építési munkák időtervezése
173
7.1. Az építési munkák időtervezése
173
7.1.1. Az időtervezés alapfogalmai
173
7.1.2. Az építési munkáknál alkalmazott ütemtervek fajtái
175
7.1.2.1. Vázlatos ütemterv
176
7.1.2.2. Generálütemterv
178
7.1.2.3. Részletes ütemterv
180
7.1.2.4. Az erőforrás-ütemtervek
186
7.1.3. Az időtervek ábrázolási módjai
187
7.1.3.1. Numerikus (táblázatos) ütemtervek
187
7.1.3.2. Sávos ütemterv – Gantt-diagram
188
7.2. Az időtervek készítésének alapelemei
191
7.2.1. Folyamatok képzése
191
7.2.1.1. Folyamatok az építésben
191
7.2.1.2. Az építmény térbeni építési szakaszokra bontása
193
7.2.1.3. Az építési folyamat részfolyamatokra bontása
194
7.2.2. A folyamatok elemzése, a munkaigényesség és a folyamatidő számítása
194
7.2.2.1. Az erőforrásigény számítása
195
7.2.2.2. A folyamatidő számítása
196
7.2.2.3. A folyamatelemzéshez felhasználható normaértékek megállapítása
198
7.2.2.4. Az építőipari gyakorlatban alkalmazott normagyűjtemények
199
7.2.3. A folyamatok összekapcsolása, a relatív időhelyzetek meghatározása
199
7.2.3.1. Alapvető folyamatkapcsolási módok
200
7.2.3.2. Szervezési problémák megoldásának ábrázolása
201
7.2.3.3. Az ütemezési célhoz kapcsolódó jellemző ütemezési megoldások
206
7.2.4. A szalagszerű építés – a folyamatos építésszervezési módszerek
210
7.2.4.1. A szinkronizált szalag
211
7.2.4.2. Az építési feladatok térbeni megosztása
212
7.2.4.3. Az építési feladatok időbeni megosztása
213
7.2.5. Az időtervezés ajánlott lépései
215
7.2.6. Időtervek aktualizálása
216
7.2.6.1. Az aktualizálások fázisai
217
7.2.6.2. Az aktualizált időterv
218
8. Épületüzemeltetés, karbantartás, fenntartás, felújítás – kitekintés
223
8.1. Az épületek ciklusideje, élettartama és egyéb fogalmak
223
8.1.1. Állag és állapot megállapítása, vizsgálatok
231
8.1.2. Épületüzemeltetés, működtetés, karbantartás, fenntartás
238
8.1.2.1 Tervszerű megelőző karbantartás
239
8.1.2.2. Időszakos karbantartás
241
8.1.2.3. Eseti karbantartás
242
8.1.3. Épületfelújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés
243
8.1.3.2. Korszerűsítési munkák
245
8.1.3.3. Átalakítások
246
8.1.3.4. Bővítési munkák
247