A Statika című könyvünk elsősorban a szakközépiskolákban tanuló magas- és mélyépítő technikusok számára készült, de lefedi a felsőoktatás statika tárgyának gyakorlati tananyagát is.
A fizikai alapok ismétlése után a legfontosabb statikai alapfogalmak, illetve a statika alaptételei következnek. Az egyensúly teremtésének különböző eseteinek megvizsgálása után a kényszerek típusait mutatjuk be. A 4. fejezetben csoportosítjuk a tartókat, és részletesen kidolgozott számpéldákat mutatunk be az egyszerű tartók támaszerőinek számítására. Az összetett tartókat hasonlóan mutatjuk be. A rácsos tartókról szóló fejezetben 1-1 példán végighaladva ismertetjük a csomóponti és hármas átmetszés módszerét. A könyvben legrészletesebben az igénybevételi ábrákkal foglalkozunk. Rövid elméleti bevezetés után az egyszerűbb esetektől a bonyolultabbak felé haladva mélyülünk el az igénybevételek számításában és az ábrák szerkesztésében. Az egyes típusok bemutatása után hasonló nehézségű, otthon vagy órán megoldandó feladatot is megadtunk. A könyv a tartók keresztmetszeti jellemzőinek számításával zárul. Itt tárgyaljuk a terület, a súlypont és az inercia számításának, szerkesztésének módjait.
A könyv legnagyobb előnye, hogy az elméleti ismeretek mellett elsősorban feladatokon és azok részletes megoldásán keresztül mutatja be a megfelelő gondolkodás menetét. A tanulás és a feladatmegoldás, valamint a gyakorlás segítésére a kiadvány több száz megoldásra váró feladatot is tartalmaz az egyes fejezetek végén.
1. Fizikai alapismeretek
5
1.2. A mértékegységek átváltása
6
1.3. A statika helye a mechanikában
7
1.3.1. A testekre ható erők
8
1.3.2. Erőrendszerek, eredő, egyensúly
10
1.3.3. A forgatónyomaték
10
1.3.4 A nyomás és a húzás
14
1.4. A munka és az energia
15
1.5. Teljesítmény és hatásfok
16
2. A statika alaptételei
22
2.1. A mechanika alaptételei
22
2.1.1. Az általános tömegvonzás törvénye
22
2.1.2. Newton i. Törvénye (tehetetlenség)
22
2.1.3. Newton ii. Törvénye (gyorsulás)
23
2.1.4. Newton iii. Törvénye (hatás-ellenhatás)
23
2.2. A statika axiómái (alaptételei)
23
2.3. Három erő egyensúlya
24
2.4. Közös metszéspontú, síkbeli erők eredője
25
2.5. Két párhuzamos erő eredője
25
2.6. Vektorsokszög, kötélsokszög
27
2.6.1. Nem közös metszéspontú erők eredője
27
2.6.2. Eredőszerkesztés kötélsokszöggel
28
2.7. Az erő vetülete, felbontása számítással
29
2.8. Az erő nyomatéka a sík egy pontjára
31
2.9. Az eredő erő meghatározása számítással
33
2.9.1. Általános erőrendszer eredője
33
2.9.2. Általános erőrendszer eredője
34
2.10. Általános erőrendszer egyensúlya
34
2.11. Általános erőrendszer és erőpárok redukálása a sík tetszőleges pontjára
35
3. Statikai egyensúly és kényszerek
43
3.1.1. Egyensúlyozás erővel
43
3.1.2. Egyensúlyozás egy erőpárral
46
3.1.3. Egyensúlyozás adott ponton átmenő erővel és erőpárral
46
3.1.4. Egyensúlyozás adott hatásvonalú erővel és adott ponton átmenő erővel
47
3.1.5. Egyensúlyozás három adott hatásvonalú erővel
49
3.2. Merev testek elmozdulása
50
3.3. Statikai kényszerek
51
3.3.1. Elsőfokú kényszerek
52
3.3.2. Másodfokú kényszerek
53
3.3.3. Harmadfokú kényszerek
53
4. Tartók csoportosításaegyszerű tartók
60
4.1. A szerkezetek és tartók fogalma
60
4.2. Tartók csoportosítása
61
4.3. Az egyszerű tartók
63
4.4. Statikai és kinematikai határozatlanság
64
4.5. Egyszerű tartók reakcióerőinek meghatározása számítással
65
4.6. Egyszerű tartó reakcióerőinek szerkesztése
72
4.7. A megoszló terhelés
73
5.1. A csuklós többtámaszú tartók
86
5.2. Háromcsuklós tartók
93
6.1. Síkbeli rácsos tartók
104
6.2. Rácsos tartók a valóságban
105
6.3. Rácsos tartók típusai
105
6.4. Rácsos tartó erőjátéka
106
6.5. Csomóponti módszer
106
6.6. Hármas átmetszés módszere
112
7. Igénybevételi ábrák
124
7.1. Az igénybevételek
124
7.1.1. Húzó-nyomó igénybevételek (normálerő, normális erő)
125
7.1.2. Nyíró igénybevétel (nyíróerő)
125
7.1.3. Hajlító igénybevétel (hajlító nyomaték)
125
7.2. Az igénybevételi ábrák (belsőerő ábrák)
126
7.3. Egyszerű terhelésű kéttámaszú tartók igénybevételi ábrái
126
7.3.1. Középen koncentrált erővel terhelt tartó
126
7.3.2. Szimmetrikusan, két koncentrált erővel terhelt tartó
128
7.3.3. Szimmetrikusan, három koncentrált erővel terhelt tartó
129
7.3.4. Egyenletesen megoszló erővel terhelt tartó
131
7.3.5. Egyenletesen megoszló erővel terhelt tartó
132
7.3.6. Koncentrált nyomatékkal terhelt tartó
134
7.4. Konzolok (befogott tartók) igénybevételi ábrái
135
7.4.1. A szabad végén koncentrált erővel terhelt konzol
136
7.4.2. Egyenletesen megoszló erővel terhelt konzol
136
7.5. Összefüggések az igénybevételi ábrák között
138
7.6. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók
144
7.7. Vegyes terhelésű konzoltartók
159
7.8. Túlnyúló kéttámaszú tartók
165
7.9. Ferde tengelyű tartók
178
7.10. Tört tengelyű tartók belső erő ábrái
185
7.11. Összetett tartók igénybevételi ábrái
192
8. Súlypont és inercianyomaték
200
8.1. A súlypont fogalma
200
8.2. Egyszerű síkidomok súlypontja
201
8.3. Összetett síkidomok súlypontja
201
8.3.1. Súlypont szerkesztése
202
8.3.2. Súlypont számítása
202
8.4. Statikai nyomaték
203
8.5. Síkidomok másodrendű nyomatéka és a származtatott mennyiségek
209
8.5.1. Fő inercianyomaték, főtengely
209
8.5.2. Összetett síkidomok tehetetlenségi nyomatéka
214
8.5.3. Főinercia meghatározása Mohr-féle körrel
218
8.5.4. Az inerciasugár
218
8.5.5. Keresztmetszeti tényező
220
8.6. Keresztmetszetek belső magja
221
