1.1. A földméréstan tárgya, kialakulása
5
1.2. A geodézia felosztása
5
1.3. A Föld alakja, helyettesítő szabályos felületek
8
1.3.2. A földet helyettesítő szabályos felületek
8
1.4. A függővonal, az alapszintfelület, a szintfelület
9
1.4.1. A függővonal, a függőleges értelmezése
9
1.5. Helymeghatározás a Föld felületén
11
1.5.1. A relatív helymeghatározás
11
1.5.2. Az abszolút helymeghatározás
11
1.5.2.1. Hosszúsági körök
12
1.5.2.2. Szélességi körök
12
1.6. Geodéziai koordináta-rendszerek
13
1.7. Országos mérési alapponthálózatok
14
1.7.1. Vízszintes alappont meghatározása
15
1.7.2. Magyarországi vízszintes alapponthálózat
16
1.7.3. Magassági alapponthálózatok
17
1.7.4. Magyarországi magassági alapponthálózat
18
Kérdések és gyakorlófeladatok
19
2. A vízszintes mérések
23
2.1. Ideiglenes és állandó pontjelölések
23
2.1.1. Ideiglenes pontjelölések
23
2.1.1.2. Jelrúd (tokos pózna)
23
2.1.1.5. Tripód, egyszerű gúla és árboc
24
2.1.1.6. Állványos gúla
24
2.1.2. Állandó pontjelölések
24
2.1.2.1. Állandósítás betontömbbel
25
2.1.2.2. Állandósítás vasszekrénnyel, csappal, csővel
26
2.2. Egyszerű mérőeszközök vízszintes méréseknél
26
2.2.4.1. Vaskeretes mérőszalag
28
2.2.4.2. Fogantyús kéziszalag
28
2.2.6.1. Egyenes vonalak kitűzése
30
2.2.6.2. Szögek kitűzése
31
2.2.6.3. Párhuzamos egyenes kitűzése mérőszalaggal
33
2.2.9. Szögprizmával végezhető műveletek
35
2.3. A szögmérés mértékegységei
36
2.4.1. A teodolit részei
37
2.4.1.1. Műszerállvány
37
2.4.2. A teodolit felállítása
40
2.4.2.2. Állótengely függőlegessé tétele
41
2.4.3. A teodolit leolvasóberendezései
44
2.4.3.1. A becslőmikroszkóp
45
2.4.3.2. A beosztásos mikroszkóp
45
2.4.3.3. Az optikai mikrométeres mikroszkóp
46
2.4.3.4. A koincidenciás leolvasó
46
2.4.5. Digitális teodolit, mérőállomás
49
2.5. A vízszintes szögmérés
49
2.6.2.1. A geometriai elven működő távolságmérés
52
2.6.2.2. Fizikai elven működő távolságmérés
53
2.7. Vízszintes felmérések (épület, terület felmérése)
55
2.7.2. Átlós területfelmérés
56
2.7.3. Derékszögű koordinátamérés
56
2.7.4. Poláris területfelmérés
57
Kérdések és gyakorlófeladatok
61
Gyakorlati mérések, számítások
69
3.1. A magasság geodéziai fogalma, mérésének módjai
97
3.3. Magasságmérés teodolittal
99
3.3.1. Trigonometriai magasságmérés
99
3.3.2. Építménymagasság számítása
100
3.3.3. Magasságmérés egy egyenesbe állással
101
3.4. A szintezés műszerei
102
3.4.1. Hidrosztatikai szintező
103
3.4.2. Optikai szintezők
104
3.4.2.1. Libellás szintezőműszer
104
3.4.2.2. Kompenzátoros szintezőműszerek
106
3.4.2.3. Mérés optikai szintezőműszerekkel
106
3.4.3. Elektronikus szintezőműszerek
107
3.4.4. Lézerszintezők
107
3.5. A vonalszintezés
109
3.5.1. A vonalszintezés végrehajtása
110
3.5.2. A vonalszintezés szabályai
111
3.6. A tahimetria elve, műszerei
112
3.6.1. Egyszerű tahiméter
112
3.6.2. Diagram tahiméter
113
3.6.3. Elektronikus tahiméterek
114
3.7. Vegyes területfelmérési eljárások
115
3.7.1. Hossz-szelvény szintezése
115
3.7.2. Keresztszelvény-szintezés
117
3.7.2.1. A keresztszelvény-szintezés menete
118
3.7.2.2. Keresztszelvény szerkesztése
119
3.7.3. Területszintezés
120
3.7.3.1. Területszintezés hossz- és keresztszelvények felvételével
120
3.7.3.2. Négyzethálós területszintezés
120
3.7.3.3. Tahimetrikus területszintezés
121
3.7.4. Szintvonalas helyszínrajz szerkesztése
122
3.7.4.1. Helyszínrajz szerkesztése négyzethálós szintezés alapján
122
3.7.4.2. Szintvonalszerkesztés tahimetrikus terepfelmérés esetén
123
3.7.5. Számítógépes adatfeldolgozás
123
3.8. A földi helymeghatározó rendszer (GPS)
126
3.8.1. A GPS története
129
3.8.2. A GPS-rendszer felépítése
129
3.8.3. A GPS építőipari alkalmazása
131
Kérdések és gyakorlófeladatok
132
Gyakorlati mérések, számítások
139
4.1. Vetületi rendszerek
159
4.1.1. Sztereografikus vetület
159
4.1.2. Ferde tengelyű hengervetületek
161
4.1.3. Egységes Országos Vetület (EOV)
161
4.1.4. Gauss-Krüger-féle vetület
162
4.2. Térképek felosztása
163
4.2.1. Térképi méretarány
163
4.2.2. Térképek csoportosítása
164
4.2.3. Egységes Országos Térképrendszer (EOTR)
166
4.3. Jelkulcsi alapismeretek
168
4.3.1. Alappontok, bemért és határpontok
168
4.3.2. Határok és egyéb vonalak
168
4.3.3. Falak, támfalak, kerítések, földművek
169
4.3.5. Közlekedési utak
169
4.3.7. Magassági alappontok
169
Kérdések és gyakorlófeladatok
172
5. Kitűzési ismeretek
175
5.1. A kitűzés feladata, eszközei
175
5.1.1. A kitűzések alapelve
175
5.1.2. A kitűzés sorrendje
175
5.1.3. A kitűzés eszközei
176
5.1.4. Kitűzési jegyzőkönyv
176
5.2. Kitűzési alapvonal-hálózatok
177
5.2.1. Vízszintes alapponthálózat
177
5.2.1.1. Alapponthálózat
177
5.2.1.2. Kiinduló hálózat
178
5.2.1.3. Felmérési hálózat
178
5.2.1.4. Kitűzési hálózat
178
5.2.1.5. Szerelési hálózat
178
5.2.2. Magassági alapponthálózat
178
5.2.2.1. Épületen kívüli magassági hálózat
178
5.2.2.2. Épületen belüli magassági hálózat
179
5.3. Épületek helyének kitűzése
179
5.3.1. Épületek helyének kitűzése derékszögű koordinátákkal
179
5.3.1.1. Kitűzés telekhatárról
180
5.3.1.2. Derékszögű kitűzés alapvonalról
180
5.3.1.3. Épület kitűzése a szomszédos épület homlokzatáról
180
5.3.2. Épület kitűzése GPS koordináták alapján
181
5.3.2. Poláris épületkitűzés
181
5.4. Zsinórállvány szerepe, kialakítása, elhelyezése
182
5.5. Földmunkák és mélyépítési munkák kitűzése
183
5.5.1. Munkagödör kitűzése
183
5.5.2. Pincetömb kitűzése
184
5.5.3. Sávalap kitűzése
185
5.5.6. Töltések kitűzése
187
5.5.7. Csatornázási munkák kitűzése
188
5.6. Magasépítési munkák kitűzése
190
5.6.1. Pincefalak kitűzése
190
5.6.2. Lábazati falak kitűzése
191
5.6.3. Főfalak kitűzése
192
5.6.4. Födémszerkezet kitűzése
192
5.6.5. Nyílászárók kitűzése
193
5.6.6. Válaszfalak kitűzése
194
5.6.7. Tetőszerkezetek kitűzése
194
5.6.8. Könnyűszerkezetes épület kitűzése
195
5.6.9. Előre gyártott vasbeton vázszerkezetes épületek kitűzése
195
Kérdések és gyakorlófeladatok
196
Gyakorlati mérések, számítások
199