GS 4-07
Szerző(k): Veres Réka

Faipari anyag- és gyártásismeret

ISBN: 978 963 970 215 8
Terjedelem: 368 oldal
Formátum: B/5
Kiadás éve: 2008
Foglalkozás(ok): Felsőoktatás - Faipari technikus

Nyomtatott könyv

Raktárállapot: raktáron , Szállítási idő: 1-3 munkanap

4 800 Ft
db

E-Book - Tablet verzió

1
Licenc
2 880 Ft

E-Book - Tanári verzió

1
Licenc
28 800 Ft

A könyv elsősorban a faipari technikusok, illetve faipari mérnökök számára készült. A könyv tartalomjegyzékét a központi programok alapján állítottuk össze úgy, hogy segítségükkel a felsorolt szakmák tanulói a tantárgy tanulásánál eredményesen tudjanak felkészülni a követelmények teljesítésére. A könyv foglalkozik a fa szerkezeti felépítésével, az erdőgazdálkodással, a faipari felhasználásával, a szokásos termékeivel. Részletesen tárgyalja a fa anyagi tulajdonságait, az ipari alapanyagok feldolgozásának eljárásait, a fa hibáinak és betegségeinek a fajtáit és az ellenük való védekezés lehetőségéit. Külön fejezetekben olvashatunk a faiparban alkalmazott műanyagokról, a ragasztókról és felületképző anyagokról, a faanyagvédelemről, rögzítő elemekről és vasalatokról, valamint a kárpitozás anyagairól. Gazdag ábraanyaggal igyekeztünk a tananyagot könnyen érthetővé tenni. A fejezetek végén található kérdések és faladatok segítik a témakörök megértését, az ismeretek elsajátítását.

1. A fa, mint ipari nyersanyag
5
1.1. Az erdő
5
1.2. A föld erdősültsége, a fafajok megoszlása
7
1.3. Erdőgazdálkodás
8
1.4. Elsődleges és másodlagos feldolgozás, faipari nyers- és alapanyagok
10
1.5.1. Ipari fa
11
1.5. Erdei választékok
11
1.5.1.1. Erdei késztermékek
12
1.5.1.2. Elsődleges feldolgozásra kerülő erdei választékok
12
1.5.2. Tűzifa
13
Kérdések és gyakorló feladatok
14
2.2. A növényi sejt felépítése
16
2.1. A fa mint növény, a fotoszintézis
16
2. A fa szerkezeti felépítése
16
2.2.1. A protoplazma: a sejt élő alkotóinak összessége
17
2.2.2. A sejt élettelen alkotói
18
2.2.3. A fa sejtjeinek alakja és méretei
18
2.3.1. A sejtfalak rétegződése
19
2.3. A sejtfal kialakulása és szerkezete
19
2.3.2. A sejtfal szubmikroszkópos szerkezete
20
2.3.3. A sejtfalak gödörkézettsége
21
2.3.4. A sejtfalak megvastagodásai
22
2.4. A fatest mikroszkópos szerkezete
22
2.4.1. A fa szövetei
22
2.4.1.1. A fa osztódó szövetei
23
2.4.1.2. A fa állandósult szövetei
24
2.4.2. A fa- és háncstest szöveteit felépítő sejtek
24
2.4.2.1. Vízszállító sejtek
25
2.4.2.2. Szilárdító sejtek
25
2.4.2.3. Tápanyag szállító és raktározó sejtek
26
2.4.3. A fa szövetrendszerei
28
2.5. A fa makroszkópos szerkezete
29
2.5.1. Anatómiai metszetek és irányok
29
2.5.2. A fa, mint inhomogén és anizotróp anyag
30
2.5.3. Elsődleges makroszkópos meghatározók
31
2.5.3.1. Az évgyűrűk
31
2.5.3.2. Az edények
33
2.5.3.3. A bélsugarak
35
2.5.3.4. A gyantajáratok
36
2.5.4. Másodlagos makroszkópos meghatározók
37
2.5.4.1. A szijács
38
2.5.4.2. A geszt
38
2.5.4.3. A kéreg
40
2.5.4.4. A bél
41
2.5.4.5. A bélfoltok
41
Kérdések és gyakorló feladatok
42
3.2.1. A sejtfalalkotó szerves anyagok
48
3.2. A fa vegyületei
48
3.1. A fa elemi összetétele
48
3. A fatest kémiai összetétele
48
3.2.2. A járulékos szerves anyagok
49
3.2.3. A fa szervetlen anyagai
50
Kérdések és gyakorló feladatok
51
4.1.3. A tűlevelű fafajok általános műszaki tulajdonságai
52
4.1.2. A tűlevelű fafajok általános szöveti tulajdonságai
52
4.1.1. A tűlevelű fafajok elterjedése
52
4.1. Tűlevelű fafajok
52
4. Az ipari haszonfák
52
4.1.4. A tűlevelűek felhasználási területei
53
4.1.5.1. Lucfenyő
54
4.1.5. A tűlevelű fafajok
54
4.1.5.2. Jegenyefenyő
56
4.1.5.3. Erdeifenyő
58
4.1.5.4. Feketefenyő
60
4.1.5.5. Simafenyő
62
4.1.5.6. Vörösfenyő
64
4.1.5.7. Tiszafa
66
4.1.5.8. Duglászfenyő
68
4.2. Lombos fafajok
70
4.2.1. A lombos fafajok elterjedése
70
4.2.2. A lombos fafajok szöveti tulajdonságai
70
4.2.3. A lombos fafajok műszaki tulajdonságai
70
4.2.5. Gyűrűslikacsú lombos fák
71
4.2.4. A lombos fafajok felhasználási területei
71
4.2.5.1. Tölgyek
72
4.2.5.2. Szelídgesztenye
76
4.2.5.3. Fehér akác
78
4.2.5.4. Fehér eperfa
80
4.2.5.5. Magas kőris
82
4.2.5.6. Mezei szil
84
4.2.5.7. Madárcseresznye
86
4.2.6. Szórtlikacsú lombos fák
86
4.2.6.1. Bükk
88
4.2.6.2. Gyertyán
90
4.2.6.3. Közönséges dió és fekete dió
92
4.2.6.4. Juhar
94
4.2.6.5. Nyír
98
4.2.6.6. Körtefa
100
4.2.6.7. Platán
102
4.2.6.8. Mézgás éger
104
4.2.6.9. Hárs
106
4.2.6.10. Nyár
108
4.2.6.11. Fehér fűz
113
4.2.6.12. Vadgesztenye
115
4.3.3. A trópusi fafajok műszaki tulajdonságai
117
4.3.2. A trópusi fafajok általános szöveti tulajdonságai
117
4.3.1. A trópusi fafajok elterjedése
117
4.3. Trópusi fafajok
117
4.3.4. A trópusi fafajok felhasználási lehetőségei
118
4.3.5. Délkelet-ázsiai fafajok
118
4.3.5.1. Meranti
119
4.3.5.2. Teak
120
4.3.5.4. Gumifa
121
4.3.5.3. Paliszander
121
4.3.6. Afrikai fafajok
122
4.3.6.1. Mahagóni félék
122
4.3.6.2. Afzelia
124
4.3.6.4. Okumé
125
4.3.6.3. Afrormosia
125
4.3.6.5. Ében
126
4.3.7. Közép- és dél-amerikai fafajok
127
4.3.7.1. Pockfa
127
4.3.7.2. Balsafa
128
4.3.8. Eukaliptuszok (eucalyptus nemzetség)
129
Kérdések és gyakorló feladatok
130
5. A fa nedvességtartalma
133
5.1. Higroszkóposság, a fa mint higroszkópos anyag
133
5.2. Az egyensúlyi fanedvesség
133
5.3. A faanyag egyensúlyi nedvességének megállapítása
134
5.4. A nedvesség előfordulási formái a fában
135
5.5. A rosttelítettségi határ
136
5.6. A nedvesség megoszlása az élő fában
137
5.7. A fanedvesség kifejezése, nettó és bruttó nedvesség
138
5.8. A nedvesség mérése
139
5.8.1. A kiszárításos eljárás
139
5.9. Víztartalmi fokok (nedvességtartalmi fokok)
140
5.8.2. Mérés elektromos eszközökkel
140
5.10. A hiszterézis
143
5.11. A faanyag dagadása és zsugorodása
143
5.12. A dagadást és zsugorodást befolyásoló egyéb tényezők
145
5.13. A dagadási és zsugorodási anizotrópia következményei: alakváltozás, repedezés
145
5.14. Táblásított tömörfalap vagy tömbösített alkatrész méret- és alakváltozásai
147
Kérdések és gyakorló feladatok
149
6. A fa műszaki tulajdonságai
152
6.1. A fa fizikai tulajdonságai
152
6.1.1. A fa sűrűsége
152
6.1.1.1. A sűrűséget befolyásoló tényezők
153
6.1.2.1. A faanyag fajhője
155
6.1.2. A fa hőtani tulajdonságai
155
6.1.2.2. A faanyag hőtágulása
156
6.1.2.3. A faanyag hővezető képessége
157
6.1.3.1. A fa égési folyamata
158
6.1.3. A fa égési tulajdonságai
158
6.1.3.2. A fa égéshője és fűtőértéke
161
6.1.4. A fa akusztikai tulajdonságai
161
6.1.4.1. A fa hangvezető képessége
162
6.1.4.2. A fa hangszigetelő képessége
162
6.1.5. A fa elektromos tulajdonságai
163
6.1.4.3. A fa rezonáló képessége
163
6.1.5.1. A fa elektromos szigetelő- és vezetőképessége
164
6.1.5.2. A fa dielektromos állandója
165
6.1.6. A faanyag külső megjelenése
166
6.1.6.1. A fa színe
166
6.1.6.2. A fa rajzolata
167
6.1.6.3. A fa fénye
168
6.1.6.4. A fa szöveti finomsága
168
6.1.6.5. A fa illata
169
6.2. A fa mechanikai tulajdonságai
169
6.2.1. A fa rugalmassága
169
6.2.1.1. Igénybevétel, alakváltozás
170
6.2.1.2. A rugalmasság meghatározása, befolyásoló tényezők
171
6.2.2. A fa szilárdsága
172
6.2.2.1. Belső erő, feszültség
172
6.2.2.2. Szilárdság
172
6.2.2.3. A szilárdságot befolyásoló tényezők
174
6.2.2.4. Húzó igénybevétel, húzószilárdság
178
6.2.2.5. Nyomó igénybevétel, nyomószilárdság
179
6.2.2.6. Hajlító igénybevétel, hajlítószilárdság
181
6.2.2.7. Nyíró igénybevétel, nyírószilárdság
182
6.2.2.8. Csavaró igénybevétel, csavarószilárdság
184
6.2.2.9. Ütő-hajlító igénybevétel, ütő-hajlító szilárdság
184
6.2.3. Egyéb mechanikai tulajdonságok
185
6.2.3.1. A faanyag keménysége
186
6.2.3.2. A faanyag kopásállósága
189
6.2.3.3. A faanyag súrlódási tulajdonságai
189
6.2.3.4. Hasító igénybevétel, hasítószilárdság
190
6.2.3.5. Szeg- és csavarállóság
191
Kérdések és gyakorló feladatok
193
7. A fa hibái és betegségei
198
7.1. A fa hibái
198
7.1.1. A törzs alaki hibái
198
7.1.1.1. Sudarlósság, terpeszesség
198
7.1.1.3. Villás növés (kétágúság, többágúság)
200
7.1.1.2. Bordás növés (ormósság)
200
7.1.1.4. Görbeség
201
7.1.1.5. Ovalitás
202
7.1.1.6. Kinövés, dudor
202
7.1.2.2. Hullámos rostúság, fodrosság
203
7.1.2.1. Ferdeszálúság (csavartrostúság)
203
7.1.2. Szövetszerkezeti (fejlődési) hibák
203
7.1.2.3. Egyenlőtlen évgyűrűszélesség
204
7.1.2.4. Excentrikus évgyűrűszerkezet (külpontosság)
204
7.1.2.5. Nyomott és húzott fa (reakciófa)
205
7.1.2.8. Göcsösség
206
7.1.2.7. Álévgyűrű
206
7.1.2.6. Évgyűrű torzulás
206
7.1.2.9. Csomorosság
208
7.1.2.10. Gyantatáskák, elgyantásodás
209
7.1.2.11. Álgeszt
209
7.1.2.12. Kettős szíjács (holdgyűrű)
210
7.1.3.2. Gyűrűs repedés
211
7.1.3.1. Fagyrepedés, fagyléc
211
7.1.3. Az élő fa repedései
211
7.1.3.3. Bélrepedés
212
7.1.3.4. Villámsújtás, viharkárok
212
7.1.4. Kezelés okozta fahibák
213
7.2. A fa betegségei
214
7.2.1.1. A farontó gombák hatásmechanizmusa
216
7.2.1. A farontó gombák és az általuk okozott betegségek
216
7.2.1.2. Penészesedés (felületi elszíneződés)
217
7.2.1.3. Kékülés (kékesedés)
217
7.2.1.4. Fülledés
218
7.2.1.5. Korhadás
219
7.2.1.6. A fontosabb korhasztó gombák jellemzése
220
7.2.2. A baktériumok
222
7.2.3. Az élősködő cserjék
223
7.2.4. A farontó rovarok
223
7.2.5. Egyéb állati károsítók
226
7.2.6. Az éghajlati tényezők okozta károsodások
226
Kérdések és gyakorló feladatok
228
8. Fából készült ipari alapanyagok
232
8.1. Fűrészipari termékek
232
8.1.1. Fűrészáru választékok
233
8.1.1.1. Fenyő fűrészáru választékok és minőségi követelmények
233
8.1.2. A fűrészáru méreteinek és térfogatának meghatározása
234
8.1.1.2. Lombos fűrészáru választékok és minőségi követelmények
234
8.1.3. A fűrészáruk különféle megnevezései
235
8.1.4. Egyéb fűrészáruk
236
8.2. Furnérok
236
8.2.1.2. Hámozott furnérok
237
8.2.1.1. Hasított (késelt) furnérok
237
8.2.1. Furnérok fajtái az előállítás módja szerint
237
8.2.1.3. Fűrészelt furnérok
238
8.2.1.4. Különleges furnérok
238
8.2.3. Furnérok mérete, minősítése és tárolása
239
8.2.2. Furnérok fajtái a felhasználás szerint
239
8.3. Lemezipari termékek
240
8.3.1. Rétegelt termékek
240
8.3.1.1. Rétegelt lemezek
240
8.3.1.2. Sokrétű idomok, fatömbök
242
8.3.1.4. Háromrétegű falemezek (falapok)
243
8.3.1.3. Rétegelt furnér gerendák, épülettartók
243
8.3.2. Bútorlapok
244
8.3.2.1. Lécbetétes bútorlapok
244
8.3.2.2. Furnérbetétes bútorlapok
245
8.3.2.3. Takarék bútorlapok
245
8.4. Agglomerált termékek
246
8.4.1. Faforgácslapok
247
8.4.2. OSB-lapok
250
8.4.3. Farostlemezek
251
8.4.3.1. A farostlemezek csoportosítása a sűrűség alapján
253
8.4.4. Parallam (furnércsíkokból préselt épületfa)
254
Kérdések és gyakorló feladatok
255
9. A faanyag szárítása és termikus kezelése
258
9.1. A faanyag szárítása
258
9.1.1. A fűrészáru természetes szárítása
259
9.1.2. A fűrészáru mesterséges szárítása
261
9.1.2.1. Konvekciós szárítók
262
9.1.2.2. Kondenzációs szárítók
263
9.1.2.3. Vákuumszárítók
264
9.1.2.4. Nagyfrekvenciás szárítók
264
9.2. A faanyag klimatizálása
264
9.3. A faanyag termikus kezelései
265
9.3.1. A faanyag gőzölése
265
9.3.3. A faanyag magas hőmérsékleten végzett hőkezelése
266
9.3.2. A faanyag főzése
266
Kérdések és gyakorló feladatok
267
10. A faiparban alkalmazott műanyagok
268
10.1. A műanyagok csoportosítása a kémiai reakció alapján
268
10.2.1. Hőre lágyuló műanyagok: termoplasztok
269
10.2. Csoportosítás a hővel szembeni tulajdonságaik alapján
269
10.2.2. Hőre keményedő műanyagok: duroplasztok
270
10.2.3. Elasztomerek
270
10.3. A műanyagok előfordulási formái a faipari termékekben
270
10.4.1. Polimerizációs (hőre lágyuló) műanyagok és elasztomerek
271
10.4. A faiparban alkalmazott legfontosabb műanyagok
271
10.4.2. Polikondenzációs (hőre keményedő) műanyagok
272
10.4.3. Poliaddíciós műanyagok
273
10.5. A műanyagok feldolgozási eljárásai
273
10.5.4. Vákuumformázás
274
10.5.3. Kalanderezés, hengerelés
274
10.5.2. Extrudálás
274
10.5.1. Fröccsöntés
274
10.6. A faiparban használt műanyag félkész- és késztermékek
275
10.6.1. Bútoripari műanyag termékek
275
10.6.2. Épületasztalos-ipari műanyag termékek
277
10.7. A műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságai
277
Kérdések és gyakorló feladatok
279
11. Ragasztóanyagok
280
11.1. A ragasztásnál fellépő erők
280
11.2. A ragasztás fogalmai
281
11.2.1. A ragasztóanyag fogalmai
281
11.3. A ragasztóanyagok csoportosítása
282
11.2.3. A megkötött ragasztóanyaggal kapcsolatos fogalmak
282
11.2.2. A ragasztási folyamat fogalmai
282
11.4. Természetes eredetű ragasztóanyagok
284
11.4.1. Növényi eredetű ragasztók
284
11.4.2. Állati eredetű ragasztók (enyvek)
285
11.4.2.1. Glutinenyvek
285
11.4.2.2. Kazeinenyvek
287
11.4.2.3. Véralbuminenyvek
288
11.5. Műgyanta ragasztók
289
11.5.1. Polimerizációs ragasztók
289
11.5.1.1. Diszperziós ragasztók
289
11.5.1.3. Olvadék ragasztók
291
11.5.1.2. Oldószeres ragasztók
291
11.5.2. Polikondenzációs ragasztók
292
11.5.2.1. Karbamid-formaldehid műgyanta ragasztók
293
11.5.2.2. Melamin-formaldehid műgyanta ragasztók
294
11.5.2.3. Fenol-formaldehid és fenol származék-formaldehid műgyanta ragasztók
294
11.5.3. Poliaddíciós ragasztók
295
11.5.3.1. Poliuretán ragasztók
296
11.5.3.2. Epoxigyanta ragasztók
297
11.6. A ragasztás minőségét befolyásoló tényezők
297
Kérdések és gyakorló feladatok
298
12. A felület előkészítésének anyagai
300
12.1. Csiszolóanyagok
300
12.3. Halványító- és fehérítő anyagok
303
12.2. A gyantamentesítés anyagai
303
12.4. A felület-tisztító anyagok
304
12.5. Tapaszok és pórustömítők
305
Kérdések és gyakorló feladatok
307
13.2. A pácokkal szemben támasztott követelmények
308
13.1. Pácképek
308
13. A fa pácolásának anyagai
308
13.3. A fapácok csoportosítása
309
13.4. A pácok jellemzése
309
13.4.1. Kémiai pácok
309
13.4.2.1. Vizes fapácok
310
13.4.2. Színezőanyag pácok
310
13.4.2.2. Oldószeres fapácok
311
Kérdések és gyakorló feladatok
312
14. Felületkezelő anyagok (filmképző anyagok)
313
14.1. A felületkezelő anyagok csoportosítása
314
14.2.1. Száradó olajok
316
14.2. Természetes eredetű felületkezelő anyagok
316
14.2.2. Viaszok
317
14.2.3. Természetes gyanták
318
14.2.3.1. A sellak
318
14.2.3.2. Növényi gyanták
319
14.3.1. Nitrocellulóz lakkok (NC)
320
14.3. Műgyanta lakkok
320
14.3.2. Savra keményedő lakkok (SK)
321
14.3.3. Poliuretán lakkok (PUR)
322
14.3.3.1. Kétkomponensű poliuretán lakkok
322
14.3.4. Poliészter lakkok (UP)
323
14.3.3.2. Egykomponensű poliuretán lakkok
323
14.3.5. UV-lakkok
324
14.3.6. Vízbázisú lakkok
325
14.3.7. Nanolakkok
327
14.4. Kültéri felületkezelő anyagok
327
14.4.1. Lazúrok
327
14.4.2. Festékek
328
Kérdések és gyakorló feladatok
330
15. A faanyag védelme
332
15.1. Faanyagvédelmi eljárások és favédőszerek
332
15.1.1. A faanyag károsodását megelőző védelem
332
15.2. A faanyag égéskésleltetése
335
15.1.2. A faanyag károsodását megszüntető védelem
335
Kérdések és gyakorló feladatok
337
16. A kárpitozás anyagai
338
16.1. Tartószerkezeti anyagok
338
16.2. Rugók
339
16.3. Párnázó (tömő) anyagok
339
16.4. Bevonó anyagok
341
16.5. Rögzítő anyagok
342
Kérdések és gyakorló feladatok
344
17. Szegek, csavarok, szerelvények
345
17.1. Szegek és csavarok
345
17.1.1. Szegek
345
17.2. Vasalatok, szerelvények
346
17.1.2. Csavarok
346
Kérdések és gyakorló feladatok
349
Fafajok fizikai tulajdonságai
350
Fafajok megnevezése különböző nyelveken
353
Fafajok anatómiai metszetei
354

MKIK 2012
10232‐12 Faipari alapanyagok (faipari technikus)

MKIK 2016
10232‐16 Faipari alapanyagok (faipari technikus)

 

Tartalmak összehasonlítása

 GS 4-07 Faipari anyag és gyártásismeret Nyomtatott könyv E-Book - Tablet verzió E-Book - Tanári verzió
 Papír    
 Használható: Tablet  
 Használható: PC, TV, kivetítő, interaktív tábla    
 Fekete-fehér oldalak, képek      
 Színes oldalak, képek   ✓ 
 Könyv ábra, táblázat nagyítás    ✓ 
 Keresés a tartalomjegyzékben  
 Extra 3D       
Kapcsolódó könyvek
Faipari anyagismeret
200 oldal, Kiadás: 2013
GS 4-16
Faipari szerkezettan szakrajz I.
184 oldal, Kiadás: 2013
GS 4-05
Faipari szerkezettan szakrajz II.
184 oldal, Kiadás: 2013
GS 4-06